Skót népszavazásCameron: „végleges és fájdalmas lenne a válás”

Cameron ugyanakkor részletesen vázolta a függetlenség lehetséges negatív következményeit is, egyenes utalást téve sok egyéb mellett arra, hogy a skótok elveszítenék brit állampolgárságukat és útlevelüket. A kormányfő szerint Skócia elszakadása esetén a külföldön utazgató skótok nem számíthatnának automatikusan a brit nagykövetségek segítségére, Skócia és Anglia határa pedig „nemzetközi határrá” válna, amelyen már nem lenne olyan könnyű az átkelés, mint most. Cameron megerősítette azt a hivatalos brit kormányzati álláspontot is, hogy függetlenné válása esetén Skócia nem használhatná tovább a fontot fizetőeszközéül. Hozzátette: a skótok által felvett ingatlanhiteleknek több mint a fele egyik napról a másikra „egy külföldi ország bankrendszere” által folyósított hitellé válna, a kamatokat pedig már nem a Bank of England – a brit jegybank – határozná meg, és a Bank of England elvesztésével Skócia elveszítené a központi bank által biztosított stabilitást és biztonságot is.
A brit kormányfő nem hagyott kétséget aziránt sem, hogy Skócia függetlenné válása esetén London nem segítené ki többé a skót nagybankokat újabb pénzügyi válság esetén. Cameron kijelentette: ha azok a bankok, „amelyek egyáltalán Skóciában maradnának”, ismét bajba kerülnének, talpra állításuk költségeit a skót adófizetőknek egyedül kellene állniuk. A két legnagyobb skóciai székhelyű bank, a Royal Bank of Scotland (RBS) és a Lloyds-csoport a pénzügyi válság kirobbanása után csak a brit kormány hatalmas költségvetési tőkeinjekciói segítségével menekült meg a teljes összeomlástól. E befektetések nyomán a brit államnak az RBS-ben 80, a Lloyds-csoportban 24,9 százalékos részesedése van.
Tegnapi beszédében Ca­meron arra kérte a skót választókat, ne a brit kormánnyal szembeni elégedetlenségüknek adjanak kifejezést a csütörtöki függetlenségi népszavazáson. „Ha engem nem kedvelnek, én sem leszek örökké miniszterelnök, és ha a kormányomat nem szeretik, ez a kormány sem lesz örökké hatalmon, ha azonban Skócia az elszakadás mellett dönt, az örökre szóló döntés lenne” – érvelt a brit miniszterelnök.
A királynő is megszólalt
A brit uralkodó azt reméli, hogy a skót választók „nagyon gondosan mérlegelik a jövőt” a skóciai függetlenségről kiírt népszavazáson. II. Erzsébet királynő a skóciai Balmoralban, nyári rezidenciáján tette e rendkívüli feltűnést keltő kijelentését, amikor vasárnapi sétája közben szóba elegyedett az üdvözlésére összegyűlt alattvalókkal. Egyikük a beszélgetés közben nevetve biztosította az uralkodót, hogy nem fogja szóba hozni a skóciai népszavazás ügyét, és a királynő erre válaszolt.
A megjegyzés keltette óriási feltűnés nyomán a Buckingham-palota – az első számú londoni királyi rezidencia – vasárnap este külön közleményben hangsúlyozta, hogy az uralkodó e megjegyzéssel nem sértette meg a belpolitikai kérdésekben tőle elvárt semlegességet. Mindazonáltal rendkívüli horderejű maga a tény, hogy a 88 esztendős királynő egyáltalán nyilvánosan véleményt formált – mégpedig meglehetősen markánsan – a skóciai referendum ügyében. Ráadásul rövid időn belül másodszor hangzott el ilyen vélemény a királyi család részéről. Harry herceg, a királynő unokája szintén komoly feltűnést keltve az uralkodó kijelentésénél is egyértelműbb utalást tett arra, hogy reményei szerint Skócia a jövőben is az Egyesült Királyság része marad. Harry a maradandó sérüléseket szenvedett brit és nemzetközösségi katonák megsegítésére általa kezdeményezett nagyszabású éves nemzetközi sportrendezvény, az In­victus Games vasárnapi záróünnepsége előtt kijelentette: szeretné, ha a jövő évi Invictus-játékokat is az Egyesült Király­ságban tartanák, „például Glasgowban”. Glasgow a legnagyobb skót város.
A királyi család – más belpolitikai kérdésekhez hasonlóan – hivatalosan semleges álláspontot foglal el a skót népszavazás ügyében is, ám Harry herceg kijelentése egyértelmű jelzés arra, hogy az udvar valójában Skócia maradását pártolná.