Történelmi jelentőségűnek nevezte a bankok elszámoltatását Orbán Viktor miniszterelnök tegnap, a parlament őszi ülésszakának első napján, napirend előtt. A kormányfő szavai szerint az elszámoltatás középpontjában az igazságosság, a méltányosság és a tisztesség áll. Felszólalásában beszámolt az árvízi helyzetről, és biztatott az önkormányzati választáson való részvételre is.
A bankok elszámoltatásáról szóló törvényjavaslat középpontjában az igazságosság eszménye, a méltányosság követelménye és a tisztesség elve áll. E jogszabállyal helyreállítható az igazság, és ezzel „végre rendet teszünk a bankok és az emberek zilált viszonyában” – fejtette ki Orbán Viktor napirend előtti felszólalásában a pénteken benyújtott előterjesztésről. Jelezte, hogy a kormány elfogadta a Kúria érvelését, amely szerint az egyoldalú szerződésmódosítás helytelen, igazságtalan, ezért tisztességtelen gyakorlatnak minősül. A bankok elszámoltatását a kormányfő a közjó szolgálatával indokolta. Orbán szerint igazságos élet úgy teremthető, ha mindenki megkapja azt, ami megilleti, mindenki megteszi, ami tőle telik. A bankok elszámoltatása éppen erről szól – jelentette ki, úgy fogalmazva, hogy „vállalkozásunk jelentősége történelmi, a tett, amire készülünk, példátlan, döntésünk horizontja pedig magasan az államhatáraink felett húzódik”. Olyan még nem volt – mondta –, hogy tisztességtelennek lenni rossz üzlet, tisztességesnek lenni viszont jó befektetés.
A most zajló devizahiteles perekről szólva a miniszterelnök felelevenítette: előfordult, hogy több alsóbb szintű bírói tanács vitatta a Kúria döntésének alkotmányos alapjait, ami bár furcsának, szokatlannak tűnik, de jogszerű. Sőt, ez csak helyeselhető – folytatta –, mert „jogállami és demokratikus küzdelemben akarunk győzni”. A kormány azt várja, hogy jöjjön el a fair bankok korszaka, amit csak fair küzdelemben szabad kikényszeríteni – tette hozzá. Kijelentette, az ország ma már elég erős ahhoz, hogy meghozza, betartassa, kikényszerítse a szükséges döntéseket. Ha van összefogás – mondta –, minden lehetséges, ezért pártállástól függetlenül támogatást kért az képviselőktől. Közölte, ésszerű és indokolt felkészülni a küzdelemre, mert látni, hallani lehet „Brüsszel mozgolódásait”, a bankok pedig önmagukban is erősek, bátrak és ravaszak, „mint a példázatban szereplő denevér: amikor a madarakra vetik ki az adót, a denevérek a fogukat mutatják, amikor pedig az egerekre róják ki, akkor pedig a szárnyukat”.
Orbán szólt a rezsicsökkentésről is, kiemelve annak a gazdaságra gyakorolt pozitív hatásait, első helyen a jelentős gazdasági bővülést. A rezsicsökkentés „egész politikánk sűrítménye (...), arról szól, hogy a magyarokról senki sem húzhat le hét bőrt az alapvető szolgáltatásokért”. A rezsicsökkentés folytatódik, októbertől a távhő ára csökken 3,3 százalékkal – jelezte.
Felszólalásában az október 12-ei önkormányzati választáson való részvételre buzdította a választókat a kormányfő. Aki nem áll ki a véleménye mellett, annak sosem lesz igaza – mondta. Kijelentette: Magyarország felkészült az őszi választásra.
Orbán Viktor beszámolt továbbá az országban zajló árvízi védekezésről. Közölte: mától a Murára és a Drávára helyeződik át az árvízi „fenyegetettség” súlypontja, mindkét folyón a valaha mért legmagasabb vízszint feletti tetőzésre kell számítani. „Felkészültünk”, és ha kell, „Magyarország állni fogja a sarat” – fogalmazott a miniszterelnök. Tájékoztatása szerint jelenleg 14 megye 129 településén zajlik védekezés, 6 települést zárt el a víz, 285 embert telepítettek ki, közülük 120-an már visszatérhettek otthonukba. Felidézte, hogy Magyarország 200 ezer homokzsákkal segítette a horvát árvízi munkálatokat.
A foglalkoztatás növekedése Magyarországon nem jár együtt a szegénység csökkenésével – mondta a kormányfő felszólalására reagálva az LMP frakcióvezetője, Schiffer András. Hozzátette, hogy amíg az Európai Unióban az elmúlt években négy, addig Magyarországon 14 százalékkal nőtt a szegénység. Szerinte a foglalkoztatás nem azért bővül, mert valódi munkahelyek jöttek létre a versenyszférában, a szociális juttatásokat „átcserélték” közfoglalkoztatásra. Egy olyan országban, ahol folyamatosan vonnak ki forrásokat a tudásgazdaságból, az az igazi kérdés, hogy közmunka vagy tudásalapú társadalom lesz-e Magyarország – jelentette ki az ellenzéki politikus, hozzátéve: amíg a nemzetgazdaság nem képes magasabb hozzáadott értéket termelni, addig az emberek bére sem fog tudni hosszú távon növekedni.
