Az RMDSZ elnöke fontosnak nevezte a szavak helyes használatát is. Úgy vélte, magyaroknak és románoknak is meg kell érteniük, hogy az autonómia nem az elszakadás szinonimája. Úgy vélte, a többnemzetiségű Románia csak akkor lesz erős és tiszteletet kivívó, ha képes rendezni a többség és kisebbség viszonyát, ha a benne élő nemzeti közösségek nem érzik veszélyben nemzeti identitásukat. Hozzáfűzte: az erdélyi magyarság közel száz esztendeje az autonómiáról álmodik, mert ezt az ígéretet kapta 1918-ban az Erdély és Ro­mánia egyesülését kikiáltó Gyulafehérvári nyilatkozatban. „Nem lehet tabutéma az, hogy a közel százesztendős ígéret betartását várjuk” – jelentette ki.
Kelemen Hunor leszögezte: lehet vitatkozni az RMDSZ kulturális autonómiatervezetéről és Székelyföld területi autonómiájának tervezetéről, de nem érdemes úgy tenni, „mintha ez csupán néhány fickónak lenne az agyréme”. „Hiszem, hogy akkor lesz erős ez az ország, amikor ezt a kérdést úgy rendezi, hogy mi, magyarok legyünk elégedettek vele, és ne mások mondják, hogy példaértékűen megoldották a kisebbségi kérdést” – fogalmazott Kelemen Hunor. Úgy vélte, Romániának érdemes visszatérnie gyökereihez: egy regionálisan szervezett, helyi autonómiákon alapuló államszervezethez.
A rendezvényen Markó Béla szenátor, az RMDSZ volt elnöke a Skócia elszakadásáról rendezett népszavazás Erdélyben is érvényes üzenetét fogalmazta meg. „Európa egy részében ma már ellenzők és támogatók elfogadják: nem erőszakkal, hanem népszavazás által lehet ezt rendezni. Ilyen Eu­rópát akarunk mi is” – jelentette ki. Kelemen Hunornak videoüzenetben kívánt sok sikert Böjte Csaba ferences szer­zetes és Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke.