A liberális, a radikális baloldali, a zöldpárti és az euroszkeptikus koordinátor egyértelműen kifogásokat emelt Navracsics Tiborral szemben. A szabály az, hogy ha akár egy koordinátor is kifogást emel, össze kell hívni az egész bizottságot, ahol szavazással döntenek. Navracsics ügyében szavazást kértek a szociáldemokraták is. A jelöltnek hétfőig el kell juttatnia írásbeli válaszait a pótlólag feltett kérdésekre. Ezeket az EP oktatási és kulturális bizottsága hétfő délután megvitatja, majd szavazással dönt arról, hogy támogatja-e a jelöltet.
Szerdai meghallgatásán Navra­csics Tibor közölte: az Európai Bizottság lojális és független tagja kíván lenni, az uniós alapértékekben, valamint a biztosi függetlenségben hisz, biztosként pedig a szerződés őreinek egyike lenne, a rábízott tárcát az európai integráció arcává és emberi lelkévé óhajtja tenni. A politikus hat követendő célt vázolt fel a meghallgatáson.
Navracsics Tibor az Orbán-kormányban végzett tevékenységével kapcsolatosan is több kérdést kapott, beleértve a korábbi konfliktusokat az Európai Unióval és az Európa Tanáccsal a médiatörvény, az igazságszolgáltatás függetlensége, az adatvédelmi biztos és a civilszervezeteknél zajló ellenőrzések okán. Navra­csics visszautasította, hogy ne lenne elkötelezett európai. Mint mondta: ő akkor is kiállt az európai integráció mellett, amikor az nem volt különösebben divatos Magyarországon. Mint mondta: igazságügyi miniszterként több vitás kérdésben ő tárgyalt az Európa Tanáccsal és az Európai Bizottsággal, ő állapodott meg a viták rendezéséről, és ő érte el, hogy az érintett jogszabályok összhangba kerüljenek az európai integráció szellemiségével.
Egy képviselő Orbán Viktor szavait idézte fel a meghallgatáson, miszerint a magyar kormány újfajta kapcsolatra törekszik majd az új biztossal, és bízik abban, hogy a magyar érdekeket fogja képviselni Brüsszelben. A képviselő feltette a kérdést: vajon a magyar miniszterelnök nem érti az Európai Unió működését, a biztosok függetlenségét, vagy alá akarja ásni azt? Navracsics Tibor, emlékeztetve arra, hogy ez most az ő biztosjelölti meghallgatása, arra kérte a képviselőket, hogy az ő kijelentéseiből induljanak ki, és azokat vegyék irányadónak.
A meghallgatások szabályai szerint az úgynevezett koordinátoroknak, a képviselőcsoportok bizottsági vezetőinek 24 órán belül dönteniük kell arról, hogy támogatja-e a bizottság a kijelölt biztost, ha nem tudnak dönteni, akár újra meg is hallgathatják, és végül a bizottság szavazással is eldöntheti, támogatja-e a kinevezést.
A jog szerint az Európai Parla­mentnek és bizottságainak nem áll módjukban, hogy egy-egy biztos kinevezését megvétózzák, a plenáris ülés egyetlenegyszer szavaz arról, hogy támogatja-e az egész biztosi kollégium kinevezését. Még soha nem volt példa arra, hogy a plenáris ülés leszavazza a biztosi testület kinevezését, vagy akár egy bizottság leszavazzon egy kijelölt biztost. Ennek veszélye egyetlenegyszer fenyegetett, 2004-ben, amikor az Olaszország által jelölt és José Manuel Barroso által igaz­ságügyekért, szabadságért és biztonságért felelős biztosnak kijelölt, mélyen hívő és vallásos Rocco Buttiglionével kapcsolatban komoly aggályok merültek fel, hogy nem fogja tudni garantálni a diszkriminációmentességet hiva­tala gyakorlása közben. Koráb­ban úgy nyilatkozott, hogy bűnnek tartja a homoszexualitást, és nézetei szerint a család célja, hogy a nők gyereket szülhessenek, és élvezhessék egy férfi védelmét, aki gondoskodik róluk. Bizottsági meg­hallga­tásán Rocco Buttiglione kiállt véleménye mellett, és közölte, hogy személyes nézetei nem befolyásolják majd a munkáját. Ennek dacára José Ma­nuel Barroso kénytelen volt átalakítani a tárcák elosztását, Butti­g­lione visszalépett, Róma pedig Franco Frattinit küldte Brüsszelbe.