Egy lengyel diplomata azt közölte, hogy a Varsó által felvetett problémában, a minősített többségű döntések esetén alkalmazott szavazati súlyok ügyében ,,nincsenek közelebb a megállapodáshoz, mint voltak előző este". Lengyel részről egyelőre csak ,,szlogennek" minősítették Nicolas Sarkozy ajánlatát, azt, hogy az országok egy kisebb csoportja számára (adott esetben Lengyelország számára is, ha talál néhány szövetségest) megkönnyíthetnék a minősített többséggel meghozható döntések elfogadásának megakadályozását. Mint hozzátették: ezt ki kell egészíteni, hogy értelme legyen. Lengyel részről lehetséges ,,kiegészítésként" előzetesen felvetették a jelenlegi — Varsó szavazati súlya szempontjából nagyon előnyös — nizzai szerződés hatályának megőrzését 2020-ig. Az EU egyik legtekintélyesebb politikusa, Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő azonban ezt a távoli határidőt tegnap ,,rendkívül rossz megoldásnak" mondta, s ezt a véleményt valószínűleg az integráció elmélyítését pártoló többi állam is osztja. Osztrák diplomáciai forrás szerint kompromisszumos megoldásként felmerült a 2014-ig történő meghosszabbítás: ezt indokolhatná, hogy az EU következő, többéves keretköltségvetése is 2014-ben kezdődik majd. Egy név nélkül nyilatkozó lengyel diplomata egyébként azt mondta, hogy Varsónak nem sürgős a mielőbbi megállapodás, s mivel szerintük egyre több ország tekint érdeklődéssel a lengyel javaslatokra, lehetséges, hogy most pénteken kompromisszum nélkül érjen véget a brüsszeli csúcs, s az egészről majd hat hónap múlva beszéljenek újra.

Az állam- és kormányfők munkaebédjén a kiszivárgott hírek szerint számos problematikus kérdés (például a jövendő közös külügyminiszteri poszt neve és hatásköre, illetve a ,,szabad és torzításmentes verseny" célkitűzésének megszüntetése) terítékre került. Ám úgy tudni, hogy a legfőbb vitás ügyek, így a szavazási súlyok kérdése (Varsó itt változtatásokat követel), illetve az EU alapjogi chartájának problémája (a britek nem akarják, hogy ez kötelező érvényű dokumentummá váljon) még csak ezután következnek, azaz plenáris szinten eddig nem folyt erről mélyreható vita. Mindez — a várakozásoknak megfelelően — hosszú, szombatra is átnyúló csúcsértekezletet vetít előre.

A tanácskozás nagyon lassú menetét szakértők a bonyolult kérdések mellett a tagállamok nagy számával magyarázzák (a 2000-ben elfogadott nizzai szerződés, amelynek most az ,,utódját" próbálják kidolgozni az EU-vezetők, négy és fél napig vitatkoztak, pedig akkor még csak tizenöt állam alkotta az Európai Uniót, szemben a mostani huszonhéttel.) Persze, az is szerepet játszik, hogy a soros német EU-elnökség számos bilaterális megbeszélést folytat a megoldás keresésének jegyében.