A romániai deportálások kezdetének 73. évfordulója alkalmából szerveztek megemlékezést tegnap a bukaresti Holokauszt Emlékműnél. A felszólalók közül Titus Corlăţean egy, a magyarság szempontjából visszás üzenetet is beleszőtt a koszorúzást megelőző beszédébe.
A román diplomácia vezetője központi üzenetében igyekezett leszögezni, hogy a hazai demokrácia nem egyeztethető össze a revizionizmussal, holokauszttagadással és zsidóellenességgel. Meglátását részletezve Corlăţean kitért arra is, hogy a román állam, illetve a politikum nem engedheti, hogy a „szomszédságból” olyan ideológiák, elképzelések szivárogjanak át, amelyek a múlt részei. „A román állam nem fogadhatja el egy olyan író földi maradványainak Románia területén történő elhantolását, aki köztudottan a második világháború idején fasiszta, szélsőjobboldali, antiszemita, valamint románellenes politikai megnyilvánulásairól volt híres. Ráadásul Románia területén élt.” A miniszter szerint a Nyirő József által képviselt szimbólumvilág már nem egyszerűen egy emberé, hanem tökéletesen belesimul a zsidóellenes, toleranciamentes szélsőjobb rendszerek által képviseltekbe. Ezt a szimbólumvilágot, eszmerendszert pedig nem fogadhatjuk el Románia területén – tette hozzá. A tárcavezető ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a holokauszthoz hasonló tragédiák elkerülése az egész nemzetközi közösség feladata kell hogy legyen. „A román állam elítél mindennemű megkülönböztetést, az idegengyűlöletet és a zsidóellenességet” – szögezte le.
Zárógondolatként Corlăţean egyrészt aggodalmát fejezte ki az Európa-szerte felerősödött szélsőjobboldali megnyilvánulások miatt, illetve kijelentette: a holokauszt tagadásának minden formája ellen fellépnek, amint az antiszemita megnyilvánulások ellen is. A miniszter kijelentése annyiban érdekes, hogy a román állam a kétezres évek elején ismerte el, hogy a Ion Antonescu vezette kormány felelős volt több mint negyedmillió zsidó megöléséért az 1941–44-es időszakban. A bukaresti vezetők korábban tagadták a romániai holokausztot, és kizárólag Magyarország felelősségét hangoztatták az észak-erdélyi területekről deportált zsidók vonatkozásában.
A megemlékezésen egyébként Valeriu Zgonea, a képviselőház elnöke szólalt még fel, aki mások mellett arra emlékeztette a jelenlevőket, hogy az egész román társadalomnak harcolnia kell a feledés ellen, hogy a történelem sötét időszakai ne ismétlődhessenek meg.
