A zászlók eleinte gyakorlatias hadieszközök voltak: a megkülönböztetésen túl a széljárást is mutatták az íjászoknak. A címerek eredetileg a pajzsokon születtek, a székely címeren a felhőből kinyújtott kar az égiektől kapott feladatot, a medvefej a bátorságot, az átszúrt szív az áldozatvállalást jelképezi – hangzott el csütörtök este a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban a Székelyföld Napok részeként tartott előadáson.
Szonda Szabolcs könyvtárigazgató köszöntője után Mihály János székelyudvarhelyi történész felidézte: a székely szimbólumok kérdésköre akkor került ismét a figyelem középpontjába, amikor a 2004 elején a Székely Nemzeti Tanács megterveztette saját jelképeit. A szakma ezután kezdett foglalkozni a témával, 2009 őszén alakult meg Székelyudvarhelyen a Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport. Vallják: fontos számukra a múlt ismerete, mert legendákra – bármi szépek is legyenek – csak ábrándokat lehet építeni. Négy kutató kapcsolódott a munkába: Szekeres Attila István Háromszékről, Pál-Antal Sándor Marosvásárhelyről, valamint Zepeczaner Jenő és Mihály János Székelyudvarhelyről. A zászlók kutatása nem egyszerű, a zászlószövet nagyon sérülékeny, kevés maradt fenn, az első székely zászló a XVII. századból maradt ránk, és analógiák alapján kutatták. Számos ismeret hamisnak bizonyult, például az, hogy a székely zászló piros-fekete lett volna. A „vérzászló”, mint általános hadi mozgósító, egész Európában elterjedt volt. Hiánypótló tanulmányok jelentek meg a munkacsoport 2009-ben kiadott Székely szimbólumok nyomában, a 2011-es Jelképek a Székelyföldön, és az egy évvel későbbi Címer és pecsét a Székelyföldön című tanulmánygyűjteményében. Nyomdában már a következő kötet. A munkacsoport a kutatáson és publikáláson kívül népszerűsítéssel is foglalkozik, különböző heraldikai kiállításokat rendeztek az országban és annak határain túl. Terveik között szerepel egy román nyelvű kiadvány megjelentetése.
Dr. Szekeres Attila István heraldikus, a Háromszék munkatársa ismertette a székely szimbólumokat. Bemutatta a régi és az új székely címert, valamint ezek előfordulási helyeit gyámköveken (Bögöz, Székelyderzs), falfestményként (Székelydálya), templomi bútorzatra festve (Csobotfalva), zászlón, pecséten, érmén, kőfaragványon. A régi székely címer a kardot tartó páncélos kar, a kard esetenként koronát, szívet és medvefejet szúr át, az új székely címer a nap és a növekvő holdsarló párosa, mely először nap helyett hatágú csillaggal jelent meg. Azt, hogy a székelyek jelképe a nap és hold párosa, 1659-ben foglalta törvénybe az erdélyi országgyűlés, ezért ma is azt kellene használni, nemcsak címerként, hanem zászlón is – hangoztatta az előadó, bemutatva az idei Székely Vágtán árbocra felvont nagyméretű, helyesen megalkotott székely zászlót.
Több ilyen színvonalas identitáserősítő rendezvényre lenne szükség.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
