Feketelistán a hazai oktatás

2008. március 4., kedd, Közélet

A legátfogóbb és legelismertebb nemzetközi tanulói tudásszintmérő program keretében az eddig vizsgált szakterületek mindenikében a leggyengébbek között teljesítettek a romániai diákok. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által kezdeményezett PISA-vizsgálat háromévenként tartott felméréssorozat, melynek keretében azt vizsgálják, a tizenöt-tizenhat évesek rendelkeznek-e azzal az alapvető műveltséggel, mely további fejlődésükhöz, fejlett társadalmi közegben való boldogulásukhoz, szakmai, munkahelyi helytállásukhoz szükséges.

A legutóbbi, 2006-os nemzetközi felmérés eredményét az OECD 2007 decemberében mutatta be, s míg angol nyelvű változatát a szervezet honlapján, a magyar nyelvű jelentést a magyar oktatási és kulturális minisztérium honlapján bárki megismerheti, a romániai szaktárca csupán a vizsgálat módszertanát közli, a diákok teljesítményét nem. A hazai tanulók eredményeit emiatt a magyar nyelvű jelentés alapján tanulmányozhatjuk, és hasonlíthatjuk össze a többi ötvenhat részt vevő ország pontszámaival.

A PISA-vizsgálatról

A nemzetközi tudásszintfelmérő program kezdeményezői által elfogadott nézet, hogy a közoktatás akkor készíti fel megfelelően a diákokat a kor kihívásaira, ha nem annyira az ismeretek, mint inkább az általános kompetenciák elsajátítására helyezi a hangsúlyt. Emiatt a diákok tudását is ilyen szempontok alapján mérik három szakterületre — szövegértés, matematika és természettudományok — összpontosítva. Országonként százötven iskolából választanak véletlenszerűen harmincöt főnyi tanulómintát a tizenöt-tizenhat évesek köréből (a nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy ebben az életkorban ér véget a nálunk általános iskolaként ismert, a középfokú oktatás előtti tanulási szakasz). 2006-ban százhetvenhét hazai iskolából több mint ötezer diák vett részt a felmérésen, Háromszékről a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Szakközépiskola harminckét főnyi csoportját jelölték ki a megmérettetésre, de az eredményekről az iskolát mindmáig nem értesítették. Míg 2000-ben a szövegértés, 2003-ban a matematika állt a tudásvizsgálat központjában, legutóbb a természettudományi ismeretek és készségek képezték a felmérés hangsúlyos tematikáját. Ez nem azt jelenti, hogy a másik két területen ne pontoznák a diákokat, hanem adott évben az illető tudományág szempontjából készültek a legátfogóbb országranglisták, de a másik két tárgyat és az összesítőt tekintve is sorrendbe állították a résztvevőket.

A kutatott műveltségterületek

A PISA-vizsgálatokat a nemzetközileg elfogadott műveltségmeghatározások alapján végzik, vagyis pontosan leszögezik, hogy a követelményrendszer milyen elvárásokra épül. Ezek szerint:

— a szövegértés annyi, mint ,,írott szövegek megértése, felhasználása, és az ezekre való reflektálás annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását és képességeit, és hatékonyan részt vegyen a mindennapi életben"

— az alkalmazott matematikai műveltség azt jelenti, hogy ,,az egyén felismeri és érti a matematika szerepét a valós világban, jól megalapozott döntéseket hoz, és matematikai tudása hozzásegíti ahhoz, hogy saját életének valós problémáit helyesen oldja meg, és a társadalom konstruktív, érdeklődő, megfontolt tagjává váljék"

— az alkalmazott természettudományi műveltség ,,az egyénnek az a képessége, hogy a természettudományi ismeretek és azok alkalmazása segítségével képes kérdéseket feltenni, új ismereteket elsajátítani, meg tud magyarázni természeti jelenségeket, és megfogalmaz természettudományi problémákkal kapcsolatos, bizonyítékokkal alátámasztott követeztetéseket".

Nem értik, amit olvasnak

Mindhárom szakterületen tudásszinteket állítottak fel, azaz a diákok teljesítményét az elért pontszámok szerint kategóriákba sorolták. Kiderült, a hazai tanulók alig érik el a legalsó szinteket, és más országoktól eltérően alig van különbség a különböző iskolákból származók teljesítménye között.

Egyes elemzők funkcionális analfabétáknak nevezik azokat, akik csak olvassák a szövegeket, de nem értelmezik, tartalmukból semmilyen használható információt nem olvasnak ki, ebből következik, hogy a gyakorlatban nem alkalmazzák az olvasott szövegből eredő tudásanyagot. A szöveg nem értésében a romániai diákok élen járnak, a harmadik országbeli tizenöt évesekkel azonos teljesítményt nyújtottak, ami számokban kifejezve azt jelenti, hogy csupán minden századik tanuló éri el a legfelsőnek számított ötödik képességszintet, vagyis pontosan értelmezi az olvasott szöveget. Az OECD-országok diákjainak 8,5 százaléka teljesít az ötödik szintet, Koreában ez az arány 21,7, Japánban és Finnországban 15 százalék fölötti, s mint említettük, Romániában (egyedüliként az EU-ban) 1 százalék alatti. Szövegértés tekintetében a magyarországi diákok sem állnak túl fényesen, az OECD-országok átlagos teljesítményének felét érik el, de ez is négyszer jobb (4,7 százalék), mint a hazai. Elemzők szerint a lányok jobban és többet olvasnak, mint a fiúk, de azt is megállapították, hogy a tankönyvekben lévő szövegtípusok és azok tartalma előnyösebb a lányok számára, így a teljesítménykülönbség relatív.

Gyenge matematikusok

Bár a matematikatesztek megoldásakor jóval nagyobb belső egyenlőtlenségek mutatkoztak a diákok eredményei között, a pontszám szerint Románia jóval az OECD-középmezőny alatt, a leggyengébbek között helyezkedik el. Az első négy helyen a finn, koreai, tajvani és hongkongi tanulókat jegyezték, a magyarországiak ebből a tárgyból is a huszonötödik hely körül állnak (helyezésintervallumokat határoztak meg, és nem egyenként növekvő sorrendet, mert ebből a tárgyból igen nagyok a tanulómintán belüli eredménykülönbségek), míg Románia az utolsók között szerepelt, Litvániával és Lettországgal egyetemben.

A matematikatesztek a diákok matematikai tudását, elemző-, érvelő- és kommunikációs képességét vizsgálták különböző algebrai, geometriai, valószínűségi és más matematikai területekhez tartozó problémák megoldásakor, és az elvárásból kitűnt, hogy szövegértésre itt is szükség van, így a feladatok komplexitása lehetővé tette (volna), hogy a tanulók legalább egy-egy részterületen bebizonyíthassák hozzáértésüket, de sajnos, a mi diákjainknak ez sem sikerült.

Mit sem tudnak környezetükről

Nem csupán a védett környezetről, hanem a minket körülvevő valóságról, az egészséggel és az egészséges élettel kapcsolatos kérdésekről szóltak a természettudományi tesztek, melyekkel a diákok érvelő, következtető és véleményalkotó képességét mérték fel. Nem feltétlenül a természettudományi tudásra voltak kíváncsiak a feladatsorok összeállítói, hanem arra, az iskolai oktatás felkészíti-e a tanulókat arra, hogy megfelelő válaszokat adjanak az őket érintő kérdésekre, problémákra, életjelenségekre.

Az élvonalban itt is a finnországi, hongkongi, kanadai, tajvani diákokat jegyezték, a kelet közép-európai országok az átlag felett teljesítettek, Magyarország a huszonegyedik helyre került, míg Románia, Montenegróval együtt, a leggyengébb természettudományi tudású európai országnak számított.

A matematikához hasonlóan a tárgyi ismereteket, logikus gondolkodást, absztraháló képességet igénylő természettudományi területeken a fiúk eredményesebbek a lányoknál, akik a szövegértésben sikeresebbek, de különbségek mindkét nemen belül vannak, ezek mérésére külön módszert dolgozott ki a PISA-csoport, de az elemzésekben nem sorolta a legfontosabb jellemzők közé. Azt ellenben a felmérések során megállapították, hogy a sikeres szerepléshez, a feladatok megértéséhez és megoldásához általában több eltérő kompetencia együttes alkalmazására van szükség.

Egyformán felkészületlenek

A hazai diákok teljesítménye mindhárom szakterületen a hatvan felmért ország utolsó negyedében helyezkedik el, több mint száz ponttal gyengébb eredménnyel, mint az ötszázötvenesek. A három tárgy mindenikét tekintve jóval átlag fölött tudták a megoldásokat tizenkét ország diákjai, átlagosan teljesítettek, de a középmezőny fölött, huszonhárom országban és harminc országban átlag alatti a tanulók tudása, a pontszám tekintetében viszont igen nagyok az eltérések, ezért ez a kategória két részre osztható, a hazai diákok az alsó (rangsorban a második) csoportba tartoznak.

Az iskola típusától, társadalmi rangjától függetlenül a romániai diákok egyformán felkészületlenek — derült ki a PISA-vizsgálatból. Természetesen, ez így nem igaz, de ha a felmérésben szereplő országokhoz hasonlítjuk, akkor valóban eléggé egyforma a hazai tanulók teljesítménye. Míg az OECD-országokban átlagban legtöbb 33 százalék az eltérés, az iskolák közötti tudáskülönbség (ehhez hasonló a hazai is, 37 százalék) Magyarországon eléri a 60 százalékot, ami azt jelenti, kevés az esély arra, hogy a diákok szociális, kulturális és gazdasági hátterük alapján az elvárhatónál jobban teljesítsenek, vagyis e környezeti háttér meghatározza, hogy milyen rendű, rangú iskolában tanulhatnak. A PISA-felmérésben megállapították, hogy a tanulók származása befolyásolja a tanulmányi eredményt, de nem feltétlenül azért, mert a különböző kulturális és szociális környezetből származók képességei között eredendően oly nagy lenne a különbség, hanem a megkülönböztetett beiskolázás eredményeképpen. Többek között ezért nem szerencsés túl korai életkorban tartani a válogatást, és felvételiztetni a diákokat a különböző iskolákba, iskolatípusokba.

Nos, a 2006-os PISA-jelentés függvényé­ben nem éppen megnyugtató kép tárul elénk a hazai közoktatásról. Ellenben az, hogy az eredményeket elhallgatják, még az érintettekkel sem közlik, nem csak a gyenge teljesítményre világít rá, hanem arra is: nem csak a használható tudás hiányzik, hanem az őszinteség is azok részéről, akik gyermekeink jövőjét irányítják. A készülő új oktatási törvénynek az effajta elhallgatáspolitikán is változtatnia kellene, egyébként úgy járunk, mint a hazug ember. Csakhogy a sánta kutyát szánni, a csalót megvetni szokták.

Hozzászólások
Szavazás
Mely párt jelöltjeit támogatja a vasárnapi önkormányzati választáson?











eredmények
szavazatok száma 91
szavazógép
2008-03-04: Közélet - Szekeres Attila:

Röviden

A világ vezetői gratuláltak
A világ vezetői a kapcsolatok fejlesztésének reményében gratuláltak Dmitrij Medvegyevnek, Oroszország új megválasztott elnökének. Gordon Brown brit miniszterelnök üdvözletében reményét fejezte ki, hogy a két ország kapcsolataiban javulás áll be azt követően, hogy az elmúlt években jelentősen megromlott London és Moszkva viszonya.
2008-03-04: Gazdakör - Incze Péter:

Ki kell töltetni a farmfüzetet (Figyeljünk oda!)

A megyei kifizetési ügynökséghez tartozó tejkvótakezelő irodába a múlt év végén érkeztek meg a tejtermelést és közvetlen tejeladást rögzítő farmfüzetek. Az iroda ezeket továbbította a kifizetési ügynökség területi irodáihoz, de sok helyen még nem kerültek a gazdákhoz.