Van egy nap az esztendőben, amikor minden temető benépesedik virágokat hordozó emberekkel, kicsikkel és nagyokkal, emlékezőkkel és magukba fordulókkal.
Legtöbben gyertyát gyújtanak, egyesek imára kulcsolt kézzel állnak meg elhunyt szeretteik sírja mellett, a gyermekek pedig szinte lesik, hogy mikor alszik ki a lámpás fénye, hogy újragyújthassák. A távolabbról érkezők és a messzebbre utazók két napig világítanak, itthon és otthon, ilyenkor találkozik a rokonság, ez a nap az élők számára is különleges. Sokan mindenszentek és halottak napjáig nevelik a krizantémot kis kertecskéjükben, csak a fagy meg ne csípje, mondják, pedig a sok színben és méretben pompázó virág arra született, hogy kibírja az időjárás viszontagságait, akkor is a holtak vigasztalója legyen, amikor fagy és hideg van. Minden elhunytért égnek a gyertyák: azokért is, akik közeliek voltak, akiket személyesen ismertünk, és azokért is, akikről csak tudjuk: egykor a hazáért, a szabadságért adták életüket. Temetőink fénye messzire világlik, viszi a hírt, hogy vannak, akik a holtak emlékét őrizzék.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
