A kereskedőket tömörítő szervezetek már a tervezet első ismertetésekor megkongatták a vészharangot: tízezres nagyságrendben utcára kerülő dolgozók, milliárdos veszteség képét vetítették előre. A plázákat különösen érzékenyen érintő elképzelés kapcsán a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsé­ge például azt közölte, a döntés következményeként 35 ezer ember munkája válna feleslegessé, ami a dolgozói érdekképviseletek szerint erős túlzás.
Sáling József, a Kereskedelmi Al­kal­ma­zottak Szakszervezetének elnöke valótlannak nevezte azokat a híreket, amelyek többezres elbocsátásokról szólnak, mivel szavai szerint akkora létszámhiány van a kereskedelemben, hogy a boltok nemhogy elküldeni, de felvenni sem tudnak alkalmazottakat. Más ellenérvek szerint a magyar családok több mint fele vasárnaponként intézi a heti bevásárlást, így a javaslat a szabadságjogok korlátozását is jelen­tené. A példaként idézett felmérések azonban több éve készültek, amikor még kevésbé mutatkoztak a piacon a válság miatt átalakult vásárlói szokások. A Nagycsaládosok Országos Egye­sülete ezért készített egy friss, reprezentatív felmérést, miszerint a háztartások jelentős része már pénteken és szombaton elintézi a vásárlást, így nem okozna társadalmi problémát, ha vasárnap zárva tartanának az üzletek, sőt, segítené a családi együttléteket.
A több tízmilliárd forintos forgalomvesztést is eltúlzottnak tartják a megkérdezett kereskedelmi szakértők. Egyrészt azért, mert a napi cikkek, élelmiszerek beszerzése nem maradna el a fogyasztók részéről, csupán átterelődne a hét többi napjára. Ráadásul az intézkedés nem érintené az egyre népszerűbb online bevásárlásokat, vagyis például a legnagyobb multinacionális hipermarketlánc és több kereskedelmi vállalat által működtetett házhoz szállító szolgáltatás révén vasárnap is lenne bevételük a cégeknek.
Nemzetközi szinten sem egyértelmű a vasárnapi nyitva tartás kérdésének megítélése. Franciaországban például az ország gazdaságának élénkítése céljából most kívánja feloldani a kormány ezt a korlátozást.