A cikk szerint Spanyolország és Katalónia között rosszabb a viszony, mint eddig bármikor. A spanyol kormány a kezdetektől ellenezte és alkotmánysértőnek tartotta a függetlenségi referendumot. Mariano Rajoy miniszterelnök eltökélt szándéka, hogy megvédje Spanyolország területi épségét, a népszavazásról folytatott vitában az alkotmány mögé bújik, és megtagadja a katalánok igényeinek figyelembevételét. Ez azonban rossz stratégia – mutat rá az elemzés –, mert ez a magatartás ugyan átmeneti politikai nyereséget hozott a kormánypártnak, de megerősítette a katalán függetlenséget szorgalmazó tábort is. A Foreign Affairs megállapítja: Madrid szükségtelenül ellenséges, hiszen a katalánok demokratikus módon, szavazással döntenének, ahelyett, hogy például a baszkokhoz hasonlóan a terrorizmust választanák céljaik elérésére.
Miközben a spanyolok szerint a katalán függetlenségi törekvések a gazdasági válság következményei, a katalánok azzal érvelnek, hogy az elszakadás gazdasági fellendülést hozna számukra, mivel most jóval többet fizetnek be az államkasszába, mint amennyit aztán arányaiban felhasználhatnak. Ám azt például elhallgatták, hogy milyen nemzetközi következményei lennének a szétválásnak, ami nem meglepő, mivel az erőforrások összegyűjtésére és a tömeges mozgósítás elősegítésére összpontosítottak – olvasható az elemzésben, amely kitért arra is, hogy egy újonnan létrejövő államnak – a történelmi tapasztalatok szerint – befolyásos és erős barátokra lenne szüksége ahhoz, hogy a nemzetközi közösség elismerje. Példaként említi Montenegrót és Dél-Szudánt. Katalónia függetlenségét viszont jelenleg kevés európai állam támogatja nyíltan, mert félő, hogy ezzel sorra fellángolnak a különböző nacionalista mozgalmak, és ez destabilizálhatja az Európai Uniót. A katalán szeparatistáknak viszont épp a nemzetközi támogatás hiánya miatt kell aggódniuk – világít rá a tanulmány.
A Foreign Affairs szerint erre a hely­zetre a skót példa lenne ésszerű megoldás, az Egyesült Királyság az önrendelkezés bővítését ígérte Skóciá­nak. Ám Spanyolországban ez – a felek magatartását tekintve – egyelőre elképzelhetetlen. Spanyolország­ban egy év múlva lesznek parlamenti választások, egy új kormány új hozzáállással kezelheti majd a kérdést. Kata­lóniában viszont – ahol pont ciklusának felénél jár a kormány – elképzelhető, hogy előrehozott választások lehetnek, amelyek a legutóbbi felmérések szerint a radikális függetlenségi párt, a Katalán Köztársa­sági Baloldal győzelmét hozná, ez viszont akár még erősebb konfliktusokat is okozhat. A tanulmány meg­állapítja: a fő politikai kérdés ebben a helyzetben az, hogy miként lehet Spanyolország keretei közé beilleszteni Katalónia függetlenségi törekvéseit, és minél hamarabb felismeri ezt a spanyol kormány, annál hamarabb lehet visszaállítani a nyugalmat az országban.