Németország megtagadhatja a szociális ellátást az uniós társállamokból érkezett bevándorlóktól, akiknek nincs munkájuk, és azzal a céllal költöznek Németországba, hogy hozzáférjenek az ellátórendszer juttatásaihoz – mondta ki tegnapi ítéletében az Európai Unió Bírósága.
A luxemburgi székhelyű bíróság döntése lezárhatja a Németországban évek óta tartó vitát arról, hogy jogosultak-e a szociális ellátás leggyakoribb formájára, az úgynevezett Hartz IV típusú munkanélküli-segélyre vagy más ellátásra azok a Németországban élő uniós külföldiek, akik soha nem dolgoztak az országban – és így nem fizettek társadalombiztosítási járulékot, amellyel jogosultságot szereznek a munkanélküli-ellátásra –, és támogatást kérnek az államtól megélhetési költségeik fedezésére.
A bíróság egy román állampolgár és a lipcsei munkaügyi hivatal vitájában döntött. Az ügyet a lipcsei szociális bíróság utalta a testület elé januárban, azt kérve, hogy a németországi jogalkalmazási gyakorlat ellentmondásossága miatt tisztázza az uniós jogi helyzetet, értelmezze a vonatkozó közösségi szabályokat. Az ügyben eljáró tanács főtanácsnoka, Melchior Wathelet már tavasszal elkészítette indítványát, amely szerint Németország kizárhatja a szociális ellátásból „azokat a személyeket, akik kizárólag álláskeresés vagy szociális segélyben való részesülés céljából lépnek a területére”. A tanács keddi ítéletében az indítványban kifejtett álláspontra helyezkedve kimondta: a tagállamoknak „lehetőséggel kell rendelkezniük arra, hogy megtagadják a szociális ellátások nyújtását a gazdaságilag nem aktív uniós polgárok esetében, akik kizárólag azzal a céllal gyakorolják szabad mozgáshoz való jogukat, hogy szociális segélyben részesüljenek valamely másik tagállamban, noha nem rendelkeznek elegendő forrásokkal ahhoz, hogy tartózkodási jog illesse meg őket”.
Németországban – Nagy-Britanniához hasonlóan – a román és a bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásának január 1-jei megszűnése nyomán kiterjedt közéleti vita bontakozott ki a munkaerő szabad áramlásának elve és a szociális juttatások összefüggéseiről. A kisebbik konzervatív kormánypárt, a CSU szigorú fellépést sürgetett a szociális juttatásokkal visszaélő bevándorlók ellen. „Aki csal, az repül” – hangoztatták a CSU képviselői.
A tegnapi ítéletet is a CSU üdvözölte elsőként. A luxemburgi bíróság döntése a „szociális turizmus” egyértelmű elutasítása – nyilatkozta Andreas Scheuer, a párt főtitkára, aki szerint a döntés erősíti a munkaerő szabad áramlása elvének elfogadottságát a német lakosságban.
Az országos munkaügyi hivatal kutatóintézetének (IAB) új, a Süddeutsche Zeitung lapban ismertetett felmérése szerint a munkavállalási korlátozások megszüntetése kedvező hatással járt, mert január óta egyre több, Németországban élő román és bolgár állampolgár szerez legális állást. A román és a bolgár állampolgárok körében a munkanélküliségi ráta január és július vége között 11,4 százalékról 9,2 százalékra csökkent, vagyis a korlátok lebontása révén jelentősen apadt a munkanélküliség. Ugyanakkor ebben a rétegben polarizálódás figyelhető meg, az tapasztalható, hogy nemcsak a foglalkoztatottak száma, hanem a segélyen élők száma is lendületesen emelkedik, ami „aggasztó trend” – mondta Herbert Brücker, az IAB bevándorlási szakértője a müncheni lapnak. A románok és a bolgárok körében a foglalkoztatottak száma tavaly július óta 55 százalékkal nőtt – 164 ezerről 253 ezerre –, ugyanakkor a Hartz IV-ellátásban részesülők száma 75 százalékkal emelkedett, 38 ezerről 66 ezerre.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
