Első nyilatkozatában Klaus Johannis, miután megköszönte választóinak a bizalmat, több kéréssel fordult a parlament felé: tűzzék végre napirendre és vonják vissza az amnesztia- és kegyelmi törvényt, függesszék fel a korrupciós ügyekben érintett képviselők és szenátorok mentelmi jogát, hogy megindulhasson ellenük az eljárás.
Felkérte a parlamentet arra is, hogy döntsenek végre az internetes és levélben történő szavazás bevezetése mellett. A diaszpórában történt választási botrányok kapcsán azt kérte Traian Băsescutól – aki december 22-ig, az ő beiktatásáig még Románia elnöke –, hogy szorgalmazza a kaotikus viszonyok kialakulásáért felelőssé tehető nagykövetek és konzulok azonnali menesztését.
Mindez mutatja, hogy komolyan veszi ígéreteit, de azt is, hogy mintha az ünneplés lázában ő és tanácsadói nem mérték volna fel pontosan a helyzetet. Jellemző módon a román televíziók észosztóinak egy része már azon is megdöbbent, hogy Johannis, noha még nem is elnök, máris utasítja a parlamentet. Várja meg, amíg az alkotmánybíróság dönt, ugyanis eljárás folyik ellene, az is lehet, hogy nem is iktathatják be.
Közben Victor Ponta miniszterelnök bejelentette: esze ágában sincs lemondani, sem a szociáldemokrata párt, sem a kabinet éléről. Kormánya legitim, 2012-ben választották meg, amikor a szocialista–liberális koalíció földrengésszerű győzelmet aratott, tehát a helyén marad 2016-ig, hogy megvalósíthassa programját. A koalíciós partnerek: Tăriceanu, egy még be sem jegyzett szakadár liberális párt elnöke, Gabriel Oprea, a parlamentben néhány éve megalakuló Románia Haladásáért Országos Szövetség elnöke (ez is a rekordok könyvébe illik, egy párt, amely szakadárokból alakult meg a parlamentben), a Konzervatív Párt. Az RMDSZ-ről ő nem beszélt, Liviu Dragnea viszont igen: maradnak, természetesen. A koalíció nem ingott meg. Most benyújtják a költségvetést, folytatta Ponta, aztán következnek a tárgyalások a valutaalappal az esedékes kölcsönök ügyében. Enélkül, tudjuk, Románia nagyon hamar működésképtelenné válhat. De különben is, ment át ellentámadásba Ponta, ha beiktatják, Johannis felkérhet ugyan a keresztény-liberális pártszövetségből valakit, például Predoiu tegnapi igazságügyi minisztert, de nem alakíthatnak kormányt, hiszen nincs meg hozzá a parlamenti többségük. Kisebbségben lehet ugyan kormányozni, tehetjük hozzá, példa erre az akkor még liberális Tăriceanu, aki az RMDSZ-szel néhány éve kisebbségben kormányzott, igaz, a háttérből pontosan a szociáldemokraták támogatták.
A hatalmi harc tehát megkezdődött. Ezt könnyebben meg lehetett volna jósolni, mint Johannis győzelmét. S hogy nem ez lesz a végső, szintén borítékolható.
