Az államelnöki választások első fordulója után bűnvádi nyomozást indítottunk ismeretlen tettes ellen a külföldön élő románok szavazati jogának korlátozásával kapcsolatban a diaszpórában felmerült gondok következtében – jelentette be tegnap Tiberiu Niţu főügyész.
Ráadásul úgy tűnik, a két hét alatt lemondott két külügyminiszter mégsem tett meg mindent, hogy a külföldön élő román állampolgárok élhessenek szavazati jogukkal, hiszen Livia Stanciu, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács elnöke azt nyilatkozta, hogy „szigorúan a törvényt nézve” ki lehetett volna adni egy sürgősségi kormányrendeletet új szavazókörzetek létesítésére a diaszpórában a második fordulóra.
A szavazati jog korlátozása a büntető törvénykönyv 385. cikkelye szerint bűncselekménynek minősül, a szavazati jog gyakorlásának bármilyen eszközzel történő korlátozása hat hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható – fejtette ki Tiberiu Niţu, a Legfelsőbb Bírói Tanács ülése előtt. Hangsúlyozta, a nyomozást a Legfelső Semmitő- és Ítélőszék ügyészsége indította, valamint azt is, hogy több panaszt kaptak miniszterekre és a választásokat lebonyolító intézmények illetékeseire a külföldi szavazáson felmerült gondokat illetően. Ami az új szavazókörzetek létesítését illeti a diaszpórában, Niţu azt mondta, hogy jogi szempontból az ügyet vizsgáló ügyész dönti el, hogy törvényszegés történt-e, avagy sem.
„Szigorúan a törvényt nézve, természetesen ki lehetett volna adni egy sürgősségi kormányrendeletet” – jelentette ki szintén a Legfelsőbb Bírói Tanács ülése előtt Livia Stanciu, a testület elnöke, hozzátéve, „az állampolgár szemszögéből” kell ellenőrizni a külföldi szavazáson felmerült gondokat. „Állampolgárként nekem természetesnek tűnik, hogy minden olyan problémás ügyet, amelynek kihatása van, ellenőrizni kell, ki kell kutatni, hogy választ adhassunk a népnek, amely nagy érdeklődést mutatott az ügy iránt” – mondta Stanciu.
Az államelnöki választások mindkét fordulójában külföldön élő román állampolgárok ezrei nem élhettek szavazati jogukkal az urnazárás előtt. Ez ahhoz vezetett, hogy Titus Corlăţean külügyminiszter lemondott az első forduló után. Az őt felváltó Teodor Meleşcanu felhívást intézett a 2. forduló előtt a diaszpórában élő románokhoz, hogy korán menjenek el szavazni, és még a voksolás előtt töltsék ki a nyilatkozatot, melyben saját felelősségükre állítják, hogy nem voksoltak máshol is. Két nappal a második forduló után Meleşcanu is lemondott. Visszalépésekor kifejtette, az egyetlen dolog, amit nem sikerült megvalósítania, az a szavazókörzetek számának kiegészítése volt. És ezt azért, mert bár ő kérte ezt a Központi Választási Irodától, az „nem tudott rávilágítani a megfelelő törvényes megoldásokra”. A miniszter szerint, ha a két forduló között próbálták volna megváltoztatni a szavazókörzetek számát, fennállt volna a veszély, hogy megóvják a választásokat. Hozzátette, nem lehetett meghosszabbítani a szavazási időt sem, mivel az ellenkezik a hatályos törvényekkel, és a Szórványért Felelős Választási Iroda felhívta erre a figyelmet, hangsúlyozva, hogy minden szavazókörzetet be kell zárni 21 órakor.
