Magyarország azt kéri szövetségeseitől, hogy segítsék az országot érdekei érvényesítésében – mondta Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) budapesti ülésén, a béke, az energiabiztonság és kereskedelmi lehetőségek hármasában összefoglalva a magyar érdekeket.
A Máért XIII. plenáris tanácskozásán a kormányfő azt mondta, válság idején Magyarország dolga, hogy meghatározza saját érdekeit, pozícióit. Kommunista kérdésfeltevés az, hogy kinek az oldalára kell állni, helyette azt a kérdést kell feltenni, mi a magyar érdek – fejtette ki, hozzátéve, szeretné, hogy a nemzeti önérdekelvű gondolkodás a magyar külpolitikában is megjelenjen. Az MSZP bízik abban, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésein a következő négy évben az anyaországi pártok és a határon túli szervezetek megállapodnak egy nemzeti minimumban, amelynek része az autonómiatörekvések támogatása – mondta Tóbiás József, az ellenzéki párt elnöke. Teljes, „háromharmados” egységet tart szükségesnek a nemzeti érdek megfogalmazásához és képviseletéhez Schiffer András, az LMP társelnöke.
Orbán gratulált Johannisnak
Orbán Viktor közölte, Magyarország gondolkodás nélkül teljesítette mindig a kötelezettségeit: a NATO tagjaként Magyarország elment Afganisztánba, az Egyesült Államok kérésére pedig Irakba. Most itt Közép-Európában történnek dolgok, és azt várjuk el minden szövetségesünktől, hogy a magyar álláspontot képviseljék – fogalmazott. A kormányfő szerint akkor sikeres a magyar külpolitika, ha a világ minden jelentős szereplője Magyarország sikerében érdekelt és ma „ebben a pozícióban vagyunk”. A felszínen zajló politikai lökdösődések ne zavarják meg önöket – mondta a miniszterelnök a résztvevőknek, hozzátéve: a mélyben erős, kölcsönös együttműködések alakultak ki.
Az ukrán háborús helyzetről szólva rögzítette, Magyarország kiáll keleti szomszédja területi szuverenitása mellett. Kifejtette: a nemzetközi jog tisztelete mellett ebben van nemzeti önérdek is, a magyar nemzetstratégia sarkalatos pontja, hogy Magyarország és Oroszország között „legyen valami”, „mondjuk Ukrajna”, amely otthona lehet a 200 ezres kárpátaljai magyarságnak is.
A kormányfő bejelentette, hogy a szakképzés éve lesz 2015 a Kárpát-medencében. Jelenleg mintegy 28–30 ezer diák vesz részt szakképzésben magyar nyelvű oktatási intézményekben, az ő számukat szeretnék jelentősen növelni. Közölte azt is, hogy a szakmunkásképzésben részt vevő fiatalok számára Kárpát-medencei ösztöndíj-programot indítanak.
A miniszterelnök szólt arról, hogy az idei a választások éve volt a Kárpát-medencében, és a magyar érdekképviselet megerősödött. Gratulált a magyar szervezetek képviselőinek, és kitért arra, hogy Délvidéken a Vajdasági Magyar Szövetség ismét országos kormányzati tényezővé nőtte ki magát, a nemzeti tanács megszervezése egy újabb sikertörténet. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökének, Brenzovics Lászlónak a személyében „hosszas vajúdás után” ismét „egy olyan barátunk” van az ukrán parlamentben, aki vállára veszi a magyar érdekeket – folytatta. A szlovákiai választások kapcsán a Magyar Közösség Pártja előkelő dobogós helyezését emelte ki Orbán Viktor, a román államfő választásánál pedig a magyar résztvevőknek megköszönte, hogy volt bátorságuk egy ilyen küzdelemben részt venni, és minőséget képviselni a román politikában.
Gratulált az új román elnöknek is, megjegyezve: korai még a változásokból következtetést levonni, hogy ez mit jelent Erdély és Magyarország számára. Jelezte, hogy Áder János államfő a temesvári forradalom 25. évfordulóján találkozót kezdeményezett Klaus Johannisszal, és szólt arról, hogy a román elnökkel egy európai pártcsaládhoz tartoznak, ami reményeik szerint sikeres európai keretet ad a román–magyar párbeszédnek is.
Ellenzéki vélemények
Tóbiás József a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) zárt ülésén ismertetett szocialista javaslatokról elmondta, az MSZP, ahogy az elmúlt években is, nemzetpolitikai kiegyezést kezdeményezve három feladatot fogalmazott meg. Az MSZP elnöke ismertette: ki kell alakítani egy Kárpát-medencei gazdasági térséget. Egy hosszú távú támogatást biztosító Kárpát-medencei fejlesztési programra is szükség van, ez lefedné a tudás, a foglalkoztatás, a szociális terület kérdéseit. A politikus fontosnak nevezte egy népesedési kerekasztal létrehozását, amelyben az anyaország politikai pártjai, szakemberek, az egyházak, a Magyar Tudományos Akadémia és a határon túli szervezetek képviselői vennének részt.
Schiffer András, az LMP társelnöke Orbán Viktor miniszterelnök a Máért ülésén elmondott beszédére reagálva szükségesnek ítélte, hogy a kormányoldal az alapvető kül- és nemzetpolitikai kérdésekről rendszeresen kezdeményezzen ötpárti egyeztetést. Hangsúlyozta: a külhoni magyarság autonómiatörekvéseihez vagy az ország környezetbiztonságának ügyéhez csak értékalapon található szövetséges. Schiffer hiányolta a miniszterelnök felszólalásából a többi közt a verespataki bányaberuházás témáját, amely szerinte konkrét fenyegetést jelent az országnak, mint ahogy az uniós és az Egyesült Államok közötti, szabad kereskedelmi tárgyalásokét is. Úgy ítélte meg: Magyarország a magyar vállalatokon keresztül is hozzájárulhatna a határon túli magyarság szülőföldön tartásához, például ha ezek előnyben részesítik a magyar munkavállalókat. Szerinte azt is egyértelművé kell tenni, hogy az ország nem kíván az orosz érdekszférához tartozni.
Falusi Norbert, a párt szakszóvivője a Máért ülése után kiemelte: szükségesnek tartják megkönnyíteni a választási szabályzatot. Jelezte: az LMP több javaslatot is tett az autonómia ügyében. Következetesen kiálltak és ezután is kiállnak amellett, a kelet-közép-európai kisebbségek különböző tervei e téren megvalósuljanak – mondta. Kitért arra, hogy Verespatak ügyét is felvetették az ülésen: a Kárpát-medence lakosságának az egészséges földhöz való joga mindenkit megillet – hangoztatta.
A Jobbik szerint konstruktív és előremutató módon zajlott a Máért XIII. plenáris ülése tegnap a Parlamentben. Szávay István, az ellenzéki párt alelnöke a tanácskozás után újságírók előtt felidézte, hogy a korábbi években a kormánypártok nemzetpolitikai konszenzusról beszéltek, de ezt nem mindig követték tettek. Pozitívan értékelte, hogy a kormány elfogadta javaslatukat, amelyben olyan lépések megtételét kérik, amelyek egyszerűbbé teszik a választójog gyakorlását a magyarországi lakcímmel rendelkező, de életvitelszerűen külföldön élők számára. Ezt azért tartják nagyon fontosnak, mert bár a zárónyilatkozat össznemzeti parlamentről beszél, ők ezt csonkának érzik, mert a mostani voksoláson az említett csoport szavazása nehézkes volt.
Támogatják az autonómiatörekvéseket
A magyarság egy és oszthatatlan, a Máért tagjai tanúságot tettek arról, ha bármelyik nemzetrészt sérelem éri, az egyetemes magyarság mögötte áll – mondta Semjén Zsolt a Máért XIII. plenáris ülése után tegnap este a Parlamentben. A tanácskozás résztvevői egyhangúlag fogadták el a zárónyilatkozatot. Az ötoldalas dokumentumban az áll: támogatják az erdélyi magyarság azon törekvéseit, hogy nemzeti és közösségi szimbólumait, a magyar és a székely zászlót szabadon, minden kötöttség nélkül használhassa. Tiltakoznak a román hatóságok ezzel ellentétes, jogkorlátozó tettei ellen, akárcsak azon fellépéseivel szemben, amelyek a megengedő jogszabályi környezet ellenére akadályozzák a magyar nyelv használatát a közigazgatásban. Támogatásukról biztosítják a magyarság azon törekvéseit, hogy településeit, köztereit és intézményeit magyar nevükön illesse. Támogatják az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit, szorgalmazzák az ezzel kapcsolatos konstruktív párbeszéd megvalósulását a román fél cselekvő részvételével.
A résztvevők aggodalommal veszik tudomásul, hogy továbbra sem alakult meg a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem önálló magyar tagozata. Tiltakozásukat fejezik ki az egyetem román vezetésének intoleráns és agresszív magatartásával szemben, ugyanakkor támogatásukról biztosítják az önálló magyar tagozat létrehozása mellett kiálló oktatókat és hallgatókat. Tiltakozásuknak adnak hangot minden olyan kezdeményezéssel szemben, amely a jogerősen visszaszolgáltatott erdélyi egyházi és közösségi ingatlanok visszaállamosítására törekszik, ugyanakkor kifejezik reményüket, hogy a romániai restitúciós folyamat mielőbb lezárul, birtokba helyezve és kárpótolva a korábbi tulajdonosokat.
A Máért tagjai reményüket fejezik ki, hogy a szlovák parlament úgy módosítja az állampolgársági szabályozást, hogy az ne fossza meg állampolgárait identitásuk kifejezésének attól a lehetőségétől, hogy felvegyék a nemzetiségük szerinti állampolgárságot is. Továbbra is első számú célnak tekintik az egyszerűsített honosítás folyamatának népszerűsítését. Támogatják a horvátországi magyar közösség azon törekvését, hogy a felgyorsult asszimilációt lelassítsák, illetve visszafordítsák. Muravidéknél továbbra is szorgalmazzák az általános nemzetiségi törvény mihamarabbi elfogadását.
Nincs kollektív bűnösség, nincs bűnös nemzet, csak bűnös politikusok vannak – jelentette ki a köztársasági elnök tegnap a Sándor-palotában a Máért résztvevői előtt. Áder János rövid köszöntőjében az idei évet értékelve, a magyarságot érintő fontosabb eseményei között említette, hogy hetven év után – október 30-án – megszületett az a szerbiai rendelet, amely eltörölte a Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó jogszabályt. Az államfő hozzátette, őszintén reméli, hogy mások is meghallják majd e döntést és okulnak belőle.
