Halandóság-mámor címmel új könyvvel jelentkezett a fáradhatatlan Juhász Ferenc (Tiszatáj alapítvány). A 2003 és 2006 közötti ,,őszikék"-et, különösen a címadó darabot vagy a Kivonulás a reményből címűt heves életmámor jellemzi, amit át meg átsző a haláltudat. Az idő torkában címmel adták ki Kovács István harmincöt év terméséből válogatott verseit (Magyar Napló). Az egykori kilencek közül Szomorúan és boldogan címmel új kötetet jelentetett meg Kiss Benedek is. 2004 és 2006 között írott verseit fokozódó játékosság jellemzi, s határozott társadalmi érzékenység, akárcsak a Kovács Istvánét. Legszebb verseivel jelentkezik a magyar költészet két nagy bolyongója és kísérletezője, Tandori Dezső és Tolnai Ottó (AB-ART, Pozsony). Míg Tolnai Ottó sajátos élményei, költészetének vissza-visszatérő motívumai szerint szervezi válogatott verseinek gyűjteményét, addig Tandori válogatásából kiolvasható egyfajta időrend, de ami lényegesebb, az témáinak állandó újraírása, visszatérése, ami az ő válogatását is körkörössé teszi. Mindkét költő prózával is jelen van, Tandori Bűnös-szent lófogadás című, saját maga által illusztrált, s amint a címe is mutatja, a lóversenyekről szóló regényével (Jaffa). Tolnai hosszú évek óta készülő prózájából ― regény is, emlékezés is, esszé is, önvallomás is ― az Infaustusból közöl tíz fejezetet A pompeji szerelmesek címmel (Alexandra), s Feljegyzések a vég tónusához című, összetéveszthetetlen, vallomásos esszéiben Balkán-tanulmányaival ismerkedhetünk… (Fórum ― Újvidék). S most egy díjnyertes pályaműről: Bálint Péter nyerte az Alföld Csokonai regénypályázatát Végbúcsúmat tiszta szívvel fogadjátok című regényével, amely a tragikus sorsú költő életének utolsó három napját eleveníti fel dacosan, vonzóan, felejthetetlenül… (Széphalom könyvműhely). Új, különös regénnyel jelentkezik Jókai Anna, Godot megjön címmel. A könyv nyilvánvalóan Beckett hősére utal, s a XXI. század világtársadalmát kívánja megrajzolni (Széphalom könyvműhely). Első regényével van jelen a költőként ismert Oravecz Imre. Az Ondrok gödre a szajlai Árvai-család történetét mutatja be l848 és l900 között, egészen az amerikai kivándorlásig. Oravecz több versében is írt kivándorló őseiről, ő maga is hosszú éveket töltött az Egyesült Államokban, s az önéletrajzi motívumokkal átszőtt könyv ― egy regényciklus bizonnyal első darabja ― a tizenkilencedik század magyar paraszti társadalmáról rajzol képet (Jelenkor). Lábnyomok a porban címmel jelent meg a magyar irodalom nagy öregjének, Hubay Miklósnak a drámakötete, az író összegyűjtött drámáinak immár hatodik darabja (Elektra). A kötetben található különben Hubay egyik legismertebb drámája, a Színház a cethal hátán… Az arany ára címmel jelent meg Bereményi Géza harmincöt évet átívelő drámagyűjteménye, amely elsősorban változatosságával és ötleteivel lep meg, van itt sajátságos, a hetvenes évek magyar viszonyaira hajazó Hamlet-átirat, van itt komédia a lakásínségről (Légköbméter) s számtalan abszurd és realista darab… (Napkút) Végezetül a Márai-sorozat új darabja, a Jób…, és könyve Márai Sándor eddig hozzáférhetetlen, ismeretlen televíziós és rádiójátékait tartalmazza (Helikon).