Az elnök ugyanakkor bizakodóan fogalmazott az orosz gazdaság távlatairól, szükségszerűnek nevezve a kilábalást. Ezt egyrészt azzal indokolta, hogy a világgazdaság szerinte egészében véve továbbra is fennmaradó növekedési tendenciájához „további energiaforrásokra lesz szükség”. Másrészt meggyőződését fejezte ki, hogy ez idő alatt Oroszországnak is sikerül sok mindenben előrelépnie, egyebek közt a gazdaság diverzifikálásában. Putyin azt hangoztatta, hogy az „orosz gazdaság általános, 8,4 billió rubeles tartaléka” révén az ország teljesíteni tudja szociális kötelezettségeit. Egyebek közt felidézte, hogy 2014-ben kétszer is növelték a nyugdíjakat – február 1-jétől 6,5 százalékkal, április 1-jétől pedig 1,7 százalékkal –, és az elmúlt évben több mint 17 ezer katonának biztosítottak szolgálati lakást. A rossz gazdasági helyzet ellenére az év első tíz hónapjában 0,7 százalékkal nőtt a hazai össztermék, és az éves növekedés várhatóan 0,6 százalékos lesz – mondta Putyin.
Az elnök azt állította, hogy az orosz gazdaság problémái legfeljebb „25–30 százalékban vezethetők vissza a nyugati hatalmak által Moszkvával szemben bevezetett szankciókra”. „Nem a Krímről van szó, hanem arról, hogy függetlenségünket védjük, a szuverenitásunkat és a létezésünkhöz való jogunkat” – magyarázta az elnök. El kell dönteni – mondta –, hogy „fenn akarunk maradni és küzdeni, függetlenebbé válni, túllépni ezen a válságon, vagy azt akarjuk, hogy az irhánkat fellógassák a falra”. A Nyugatot azzal vádolta, hogy birodalomnak képzeli magát, újabb falakat épít, ami szerinte jelenleg a nemzetközi viszonyok legnagyobb problémája. Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a NATO keleti bővítése és a rakétapajzs létesítése is „falépítést” jelent. Miközben a világ a berlini fal leomlásának évfordulóját ünnepelte, folytatódott az elválasztó vonalak kiépítése – tette hozzá.
„Partnereink nem álltak le ezzel, úgy döntöttek, hogy győztesek, ők a birodalom, és mindenki más vazallus, akit el kell nyomni” – mondta Putyin. Hozzátette, hogy a külföldnek meg kell értenie a válságkezelésben, így az ukrajnai rendezésben tanúsított, meglehetősen kemény orosz álláspontból, hogy közös humanitárius, biztonsági és szabad gazdasági teret kell létrehozni.
Oroszország keleti nyitásának nem politikai, hanem globális gazdasági okai vannak – mondta. Kifejtette, hogy az ázsiai–csendes-óceáni térség gyorsabban fejlődik, mint a világ többi része, új lehetőségek merülnek fel, „hétmérföldes lépésekkel” nő Kína, India, Japán és Dél-Korea energiaszükséglete. „Ott minden gyorsabban fejlődik, mint a világ más régióiban. Miért mondanánk le erről?”

Nem tart palotaforradalomtól
Többórás sajtótájékoztatóján – amelynek első két órájában 21 kérdésre válaszolt – Putyin nagy teret szentelt a kelet-ukrajnai válságnak. Kijelentette, hogy az ukrajnai helyzetet az a büntetőhadjárat és kártékony gazdasági blokád határozza meg, amelyet a kijevi kormány folytat az ország keleti része ellen. Leszögezte, hogy „teljesen kilátástalan” Kijev erő alkalmazásával történő nyomásgyakorlása Délkelet-Ukrajnára, ez árt szerinte Ukrajna államiságának és népének is. Azt mondta, hogy Ukrajnában fegyveres államcsíny történt, és az ország egyik része nem értett egyet a helyzet effajta kimenetelével. „Ahelyett, hogy valamifajta politikai párbeszédet kezdtek volna, elkezdték alkalmazni a rendfenntartó szerveket, a rendőrséget. Amikor ez nem sikerült, elkezdték bevetni a hadsereget, de ez sem sikerült, és ma már az erő bevetésével próbálják rendezni a helyzetet gazdasági blokád alkalmazásával” – mondta Putyin. Az orosz elnök szerint Moszkva célja az, hogy helyreállítsák Ukrajna politikai egységét. Ukrajnának azonban tiszteletben kell tartania a délkeleti országrész lakosságának érdekeit, teljesítenie kell ígéreteit. Ezzel kapcsolatosan azt firtatta, hogy Kijevben miért nem fogadták el mindmáig a beharangozott amnesztiatörvényt.
Putyin kijelentette, nem tart attól, hogy „palotaforradalom” történik a Kremlben, és őt leváltják tisztségéből. A Reuters hírügynökség tudósítójának kérdésére válaszolva azt mondta, hogy mindenki megnyugodhat, mert az orosz lakosság támogatja a hatalmat. Az államfő azt is közölte, hogy nem létezik társadalmi elit Oroszországban. Az újságíró ugyanis felvetette, hogy az orosz elit képviselői az ország gazdasági problémái, a rubel árfolyamának zuhanása és a Kreml Ukrajna-politikája okán kialakult nemzetközi feszültség miatt az államfőt okolják.

Csecsenföldi gyújtogatások
Éles vita bontakozott ki a csecsenföldi gyújtogatások kapcsán. Már azt követően kisebb botrány tört ki, hogy Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője lehetőséget adott Kszenyija Szobcsak ismert ellenzéki médiaszemélyiségnek, hogy feltegye kérdését. A köztudottan Ukrajna mellett is kiálló fiatal nő azzal kapcsolatosan kérte Vlagyimir Putyin állásfoglalását, hogy jogvédők szerint Csecsenföldön több lázadó családjának a házát felgyújtották a december 4-én Groznijban történt, 25 ember halálát követelő, hivatalosan terrorakciónak minősített fegyveres összetűzés óta. Kszenyija Szobcsak emlékeztetett arra, hogy december 5-én az észak-kaukázusi köztársaságot vezető Ramzan Kadirov kitoloncolással és házaik lerombolásával fenyegette meg a csecsen fegyveres lázadók családjait.
Az orosz államfő előbb Dmitrij Peszkovhoz fordult, és számon kérte tőle, miért adott szót az ellenzéki tévésnek, de hagyta, hogy a fiatal nő tovább beszéljen. Vlagyimir Putyin közölte, hogy ki kell vizsgálni a csecsenföldi gyújtogatásokat, és Kadirov kijelentéseire is reagálva arra szólított fel, hogy minden orosz állampolgárnak be kell tartania a törvényeket. Az orosz elnök megengedhetetlennek tartotta, hogy bárki a jogi kereteken kívül szolgáltasson igazságot. Azt mondta, hogy tudomása szerint maszkos ismeretlenek égették fel a lázadók családjainak házát, és elismerte, hogy az ismeretlenek a december 4-én megölt rendőrök halála miatt Ramzan Kadirov kijelentésein felbátorodva állhattak bosszút a lázadók családjain. A politikus ugyanakkor kijelentette, hogy „az élet ennél nehezebb”, és megjegyezte, hogy a terrorizmus elleni küzdelemben más országokban is kemény eszközöket alkalmaznak. Izraelre, valamint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség titkos börtöneire és kínzásnak minősülő vallatási módszereire utalt.
Kszenyija Szobcsak arra is választ kért az orosz államfőtől, hogy áll-e központi gépezet az orosz ellenzékre szórt rágalmak mögött. Az újságíró emellett bírálta az orosz szövetségi állami sajtót, amely, mint mondta, elferdíti az ukrajnai eseményeket és gyűlöletet szít az ukránok és oroszok között. Putyin cáfolta, hogy a Kremlnek köze lenne azoknak az orosz ellenzékieknek a rágalmazásához, akik felemelik szavukat a Krím elcsatolása és az orosz hatalom Ukrajna-politikája, a délkelet-ukrajnai szakadárok támogatása ellen. „A hivatalos szervek, azok képviselői közül senki sem foglalkozik ezzel. Semmilyen kísérlet vagy utasítás erre nem volt és nem született és nem is lesz ilyen” – jelentette ki. Az orosz elnök ugyanakkor hozzátette, nem zárható ki, hogy a társadalomból válthatott ki ilyen reagálást az ellenzékiek álláspontja. Arra szólította fel az ellenzékieket, hogy „tanuljanak meg megfelelően reagálni a közvélemény ellenvéleményére”.