A befektetések ösztönzésére szolgáló 315 milliárd eurós csomag mellett a tagállami költségvetések megszilárdítására, valamint a bürokrácia növekedésbarát csökkentésére is szükség van – hangsúlyozta újságíróknak Angela Merkel német kancellár tegnap délután Brüsszelben, amikor megérkezett az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek tanácskozására.
Az EU-csúcs egyik fő témájával, a Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök által összeállított befektetésösztönző csomaggal kapcsolatban a kancellár kiemelte: az első javaslatok már az asztalon vannak, most a konkrét projektek kidolgozásán a sor. Merkel szerint Európának elsősorban a digitális gazdaságba kell befektetnie, valamint olyan ágazatokba, ahol elmarad a világ más térségeitől, így például az elektromos közlekedésbe.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a megbeszélés másik fő témájáról, az ukrán válságról beszélt a riportereknek. Úgy vélekedett, hogy óvakodni kellene az Oroszországgal szembeni európai szankciók enyhítésétől, annak ellenére, hogy ezek a szankciók ellenhatást gyakorolnak Európára, miközben Oroszországban gazdasági és valutaválság bontakozott ki. Alexander Stubb finn kormányfő hozzátette: a közvetlen beruházók menekülnek Oroszországból.
A tanácskozást megelőzően egy neve mellőzését kérő diplomata rámutatott, hogy „ez nem a döntések csúcstalálkozója lesz”. Ukrajnával összefüggésben rámutatott, a napokban maga Arszenyij Jacenyuk jelezte Brüsszelben, hogy Ukrajna gondban van, „méghozzá nem kicsi, hanem kétszámjegyű gondban”, utalva arra, hogy Kijevnek hozzávetőleg 15 milliárd dollárra lenne szüksége, Jacenyuk elmondása szerint ráadásul „már tegnapra”. „Az Európai Unió se nem elég erős, se nem elég gazdag ahhoz, hogy finanszírozza Ukrajnát. Senki sem az. Teljesíteniük kell a reformok terén, amihez természetesen segítséget kaphatnak” – húzta alá a név nélkül nyilatkozó uniós diplomata.
Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője közölte: ideje, hogy az EU arra összpontosítson, hogy Ukrajna sikertörténet legyen, és ehhez mind Brüsszelben, mind Kijevben sok munkára lesz szükség. Egyetértett Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével abban, hogy szilárd és felelős stratégiára van szükség Oroszországgal szemben. Mogherini kijelentette azt is, hogy minden félnek, de elsősorban Oroszországnak maradéktalanul végre kell hajtania a szeptemberben kötött minszki tűzszüneti megállapodás minden pontját. „Szeretnék valamit világossá tenni: az, hogy Oroszország pénzügyileg nehéz helyzetbe került, egyáltalán nem jó hír. Elsősorban az orosz polgároknak nem, de nem jó Ukrajnának, Európának és a világ többi részének sem” – húzta alá Federica Mogherini. Az olasz főképviselő úgy vélte, hogy Vlagyimir Putyinnak és az orosz vezetésnek mérlegelnie kellene, hogy gyökeresen változtassanak azon, ahogyan a világ többi részéhez viszonyulnak, és „együttműködő üzemmódba kellene kapcsolniuk”. „A világ még sosem volt olyan veszélyes és instabil, mint most” – hangoztatta az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.
