A segélyt is adagolni kell

A mezőgazdasági termékek meredeken emelkedő ára miatt az élelmiszersegélyek adagolásának terveit vázolja fel az éhezők ellátására szakosodott ENSZ-szervezet, mely szerint a drágulás nyomán olyan országokban is megjelent az éhezés, mint Mexikó. Josette Sheeran, a World Food Programme (WFP) vezérigazgatója szerint, ha az adományozóktól nem érkezik több pénz, a szervezet az élelmiszeradagok csökkentését lesz kénytelen fontolóra venni, illetve előfordulhat, hogy kevesebb rászorulót segíthet meg. Ez épp akkor, amikor növekednek a segélyszükségletek. A WFP szerint az agrártermékek — például a búza, a kukorica, a rizs és a szójabab — áremelkedésének hatása szélesebb a korábban gondoltnál, és olyan országokat is sújt, amelyek eddig elkerülték az éhínséget. Ugyanakkor több fejlődő országban — Mexikóban, Indonéziában, Jemenben — most már a középosztálybeli városi népességet is nehéz helyzetbe hozzák a magas árak. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) becslése ugyanakkor megállapítja, hogy a világ szegény országainak idén 35 százalékkal többet kell fizetniük az importált gabonáért, azzal együtt is, hogy élelmiszervásárlásaik 2 százalékkal csökkennek.

Közös borrégió lehet

A magyar—szlovák határon átnyúló tokaji borvidéket egységes közös borrégiónak ismerik el, mely világszinten egyedülálló a maga nemében. Gráf József magyar és Zdenka Kramplová szlovák mezőgazdasági miniszter az erről szóló megállapodást a csehországi Brnóban egy nemzetközi élelmiszer-ipari vásáron írta alá. A megállapodás újabb lépés a végső megegyezés felé, amely a ,,tokaji" márkanév használatát fogja rendezni Magyarország és Szlovákia között. Az elképzelés szerint a határon átnyúló tokaji borvidéket egységes borrégióként kezeli majd a két ország, ahol a magyar borászati normák, szabályok lesznek érvényesek. Vitatott kérdés még azonban, hogy szlovák oldalon mekkora területet is lehet a tokaji borvidékhez tartozónak elismerni. Szlovák részről több mint 900 hektár, magyar részről viszont csupán mintegy 565 hektár ismerhető el olyan területként, amelyen ténylegesen a tokaji bor előállítására alkalmas szőlő található.

Földművesek a világ legolcsóbb autója ellen

A nemrég bemutatott Tata Nano az iparosodó India jelképe. A nem egészen kétezer eurónak megfelelő összegbe kerülő népautó a tervek szerint jövő januárban kerül a piacra. A föld viszont, amelyre a gépkocsit gyártó üzem épül a Nyugat-Bengál állambeli Szingur városkánál, helyi földművesek tulajdona volt, amíg ki nem sajátította az állam. A gyár négyszáz hektárt foglal el, sokak szerint Szingur vidékének legtermékenyebb földjéből. A környéken szinte mindenki, jó 150 000 ember a mezőgazdaságból él. Csaknem száz hektár státusa vitatott, mert a tulajdonosok nem fogadták el a kompenzációt. ,,A föld az anyánk, az anyánkat pedig nem adjuk el" — mondta az egyik kisbirtokos. Számos közgazdász szerint az állami kártérítés még a kamatokkal együtt sem éri el azt az összeget, amelytől a Tata Nano miatt elesnek a földművesek, akik minden eszközt „bevetnek". Az idő a földművesek ellen dolgozik, lassan elfogy a piacra vihető termény és a spórolt pénz. Már négy családfő lett öngyilkos. A földbirtokosok és az autógyártó óriáscég — mezőgazdaság és ipar, hagyományos vidéki életmód és a modern város világa — konfliktusa az iparosodó India jellemző problémája. Az ENSZ múlt héten publikált urbanizációs előrejelzése szerint egyébként a világ második legnépesebb országában jelenleg 29 százalék a városi lakosság aránya, és ez a század közepére sem emelkedik 55 százalék fölé. India így a következő évtizedekben a legnagyobb vidéki népességgel rendelkező állam lesz az egész világon.