A szikra abból a felismerésből pattant ki, hogy hatalmas altalajkincsünk, az ásványvíz felhasználatlanul elfolyik. A borvíz útja terv eredetileg Háromszék tizenhat települését ölelte volna fel, később a szám csökkent, de bővült Hargita megyei fürdőhelyekkel. A pályázatot az indokolja, hogy ezek a települések egymagukban nem tudnak virágzó fürdőéletet teremteni. Klárik László meggyőződése, hogy a regionális infrastruktúra-fejlesztés gazdasági tevékenységeket gerjeszt. A borvíz útja program keretében közberuházások mellett majd magánberuházások, vendéglátó-ipari egységek, üzletek létesülnek.

2003 júniusában a Székelyföldi Turisztikai Napokon mutatták be az elképzelést, melyet 2004. február 1-jén díjazott a Vakáció és utazás című szakfolyóirat. A pályázatot 2005. január 28-án adták le a középrégió fejlesztési ügynökségén, Gyulafehérváron. A Phare-projektek malmai lassan őrölnek, a tervet minden irányból górcső alá vették, nyertesnek ítélték, aztán tanácsadó céget rendeltek melléje. Ez végezte a dolgát, s rámutatott, az időközbeni infláció és az árak emelkedése miatt a megpályázott összeg nem fedi az eredeti tervet, azt módosítani kell, másképp veszélybe kerül a lényege. A megyeháza úgy döntött, kiveszi belőle a Kovászna—Kézdivásárhely—Bálványos—Sepsibükszád út korszerűsítését — azt majd a regionális operatív programban oldják meg —, és a felszabadult pénzt átcsoportosítják. Ezáltal felgerjedtek a baróti indulatok.

Egyik kilométerkő

Barót az utolsó pillanatban csatlakozott az elképzeléshez. Többen kifogásolták a városnak szánt összeg csekélységét. Nagy István független polgármester inkább Bibarcfalvát ajánlotta, mert ott hagyománya van a gyógykezelésnek, s meleg borvíz is, míg Baróton nincs. A város mégis a strandjával került a projektbe, miután a bibarcfalvi fürdő jogi helyzete máig tisztázatlan. A megyeháza által készített terv szerint felújították volna a strand két medencéjét, a ,,meleg" borvizet pedig 1,2 kilométerről hőszigetelt vezetéken hozták volna azokba.

Demeter János elmondta, néhai Téglás József geológus mérnök fúrt ott 1982-ben, a strandtól mintegy másfél kilométerre, mert új aknát szerettek volna nyitni a bánya számára, s 30,2 fokos szénsavas vizet találtak. A vizsgálati eredmények megvannak, közölte az elnök, hozzátéve, ,,értékes, komoly kezelési potenciállal rendelkező, tulajdonképpeni gyógyvízről" van szó.

Bővítik a beruházást

A felszabadult összeget át kellett irányítani. Csorgott abból a bölöni, előpataki, oltszemi, sepsibükszádi és kézdimartonosi fejlesztésekhez, de Barótra is jócskán.

Eredetileg Málnásfürdőre terveztek egy fürdőházat, ám ott újabban élményfürdő, ún. aquapark épül. Úgy gondolták, a fürdőházat a baróti környezethez igazítják. Tavaly július végén kiszállt egy nagy csapat a helyszínre: a tanácselnök, helyettese, a megyei főépítész, a tervező, a megyei tanács erdővidéki képviselői, a baróti RMDSZ-tanácstagok. Demeter János azt mondja, terepszemlét tartottak, s tulajdonképpen akkor döntötték el, hogy a fürdőházat oda helyezik, a strand és a futballpálya közé, a Sólyom SE mai edzőpályájára, és környékét parkosítják.

Nagy István polgármester felháborodott, hogy őt meg sem hívták, s egyáltalán, a városházáról senkit. Sértőnek tartja, hogy a megyeházáról csak augusztus 8-án és csupán faxon kapott értesítést a változásról. S minő módosítás! A korábbi 223 000 helyett 3,75 millió lejre emelkedett a baróti beruházás értéke, az önrész pedig 60 000 alatti összegről 637 000-re nőtt.

Ugyanis az új terv szerint két harmincméteres kutat fúrnak, azokból édesvízzel látják el a két medencét, az edzőpályán meg két háromszáz méteres kutat, s az onnan származó borvizet használják gyógyfürdőzésre, továbbá borvízkóstolgató pavilonokat alakítanak ki.

A városgazda kifakad: ,,A sértő az, hogy úgy viselkednek, mintha a saját birtokukon lennének. S Barót város tegyen ki tizenegyszer nagyobb önrészt, mint azelőtt!"

Aztán augusztus 27-én reggel szintén faxon küldött átiratban kérte a megyeháza, hogy aznap 12 órára juttassa el a városi önkormányzat a strand övezeti urbanisztikai tervét (PUZ) elfogadó határozatot s a polgármesteri láttamozást. Még ha akarták volna, sem teljesíthették volna, mivel még urbanisztikai terv sincs, mondja a polgármester, aki másnapra összehívta a tanácsnak azt a felét, amelyik nem volt kint a strandon. Egyetértettek abban, hogy ezt a mértékű önrészt nem tudják előteremteni.

Miért nem a teljes testületet hívta össze? — kérdeztük a polgármestert. ,,Az RMDSZ-esek a megyei tanács elképzeléseit erőltetik, jött a válasz. Akkor természetesen ezzel a nyolc emberrel ültem le megbeszélni. Miért kell átalakítani az eredeti tervet? Miért kellene fúrni, amikor Baróton vadonatúj vízvezetékrendszer és csatornahálózat lesz? Onnan is be lehetne vezetni a vizet, nincs szükség fúrásra."

,,Én is voltam ott polgármester, tudom, milyen terhet jelentett a városi hálózatnak a medencét fenntartani. Ezt nem lehet tartani" — válaszol Demeter János, s kifakad: ,,Ha valaki azzal indokolja semmittevését, hogy őt nem hívták meg valahova, az gyerekded dolog. Felnőtt férfiak vagyunk, tegyük félre a sértődést! Nehogy véletlenül RMDSZ-es sikertörténet származzék ebből..."

A megyeházának véglegesítenie kellett a dokumentációt, hát augusztus 27-én kibocsátotta az építkezési engedélyt az általa javasolt módosítások alapján. A polgármester erről tudomást szerzett, s jelentette az építkezési felügyelőségen, hogy törvénytelenül állították ki az engedélyt. Ekkor az intézmény kérte a prefektúrától az engedély megsemmisítését.

Fellépnek az RMDSZ-esek

Az RMDSZ-es tanácstagok kérésére (a baróti döntéshozó testületben heten maradtak RMDSZ-színekben, nyolcan függetlenek) tavaly november 19-ére a polgármester napirendre tűzte a terv módosításának kérdését. ,,Azt a határozattervezetet kellett volna jóváhagyni, amelyet augusztusban a megyei tanács egyoldalúan, a polgármester ellenvéleményezése dacára eszközölt" — magyarázza Nagy István, s hozzáteszi: ,,azzal álltak elő, ha nem hagyjuk jóvá, akkor az egész projekt veszni fog". Mindkét ,,oldalról" hiányzott egy-egy tag, s a felek testületileg döntöttek, így 7:6 arányban a változtatás ellen foglalt állást a tanács.

Idén február elején — Nagy István kifejezésével élve — az ,,RMDSZ-katonák" kérték a polgármestert, hívjon össze rendkívüli ülést, s fogadják el a tervet, mert 14-éig határozat kell. Nagy István azt válaszolta, harminc napon belül összehívja a testületet. Az idő szorításában, a közigazgatási törvény adta lehetőséget kihasználva — a testület egyharmada rendkívüli ülést hívhat össze — az RMDSZ-esek léptek. 6-án nem volt szavazatképes létszám, csupán a hét összehívó jelent meg, a — Demeter Jánost idézve — ,,polgármesterpártiak" testületileg távol maradtak. Másodszorra sikerült egy ,,függetlent" úgymond ,,meggyőzni", így éppen megvolt a létszám és a határozat elfogadásához szükséges szavazatszám is. A polgármester vitatja az ülés összehívásának jogosságát, és más formai hibákat is említett.

Nincs párbeszéd

Vass Csilla független önkormányzati képviselő, a tanács gazdasági bizottságának elnöke állítja, azért nem mentek el a kollégáik által összehívott két ülésre, mert ebben a kérdésben már kifejtették véleményüket, s egyszer már szavaztak. Különben kérdéseire nem kapott érdemi választ, csak azt, hogy valahol háromszáz méter mélyen, a szénréteg alatt van víz, s minden borvíz gyógyhatású. Nem mutattak fel egy hidrológiai felmérést sem, tehát ilyen információk alapján nem tudott a módosítás mellett dönteni. A megyeházáról senki nem méltatta arra, hogy részt vegyen bár egy ülésen, s tájékoztassa a tagokat, vagy válaszoljon a kérdésekre. Ha partnerségről van szó, akkor azt meg kell tárgyalni. Ez egyoldalú dolog, mindent le akarnak rajtunk gyúrni — mondja. Ilyen körülmények között nem látja, hogy a komplexumnak Baróton jövője lenne, sem, hogy a fiatalok számára szabadidőközponttá válhatna. Ha valaki úgy érzi, hogy nem fogja hasznát venni annak, amit saját területére építenek, belemenne-e? — kérdezi.

Antal Mihály, az RMDSZ-frakció vezetője úgy látja: amennyiben a független tanácstagok valóban választ várnak kérdéseikre, miért nem jöttek el, és tették fel a rendkívüli tanácsülésen? Ami a polgármesterrel való párbeszédet illeti: a február 6-ára összehívott ülés után másnapra egyeztettek tárgyalást, ám ,,Nagy István nem volt erre hajlandó". Az nem igaz, hogy nem volt párbeszéd, ő személyesen háromszor, de lehet, hogy négyszer is beszélt erről a polgármesternek, tette hozzá.

Amennyiben amúgy is számítottak az ellenállásra, miért nem dokumentálták a határozattervezetet, hogy ne lehessen kifogás? — kérdeztük a beterjesztőt. Ők heten, RMDSZ-es tanácstagok előterjesztették a határozattervezetet, ahhoz a városháza szakirodájának kellett volna előkészítenie a dokumentációt, legalábbis a közigazgatási törvény szerint, de Baróton mások a szabályok, válaszol. Hibás a megyei tanács is, mert ,,egy vékonyka dokumentációt" adhatott volna, egy próbafúrást elvégeztethetett volna — teszi hozzá Antal Mihály.

Kifogások

Nagy István mérnöki pontossággal mutatja egy csomó kiteregetett tervrajzon, iraton a hibákat, ellentmondásokat. Utóbbiakat jogi szempontból is ,,alátámasztja". Őt egyszerűen nem lehet megkerülni, hiszen az engedélyhez szükséges a polgármester láttamozása, amit ő nem ad meg, mert nem látja a beruházás hasznát, azt, hogy ettől Barót turisztikai központtá válna.

Senki nem mutatta ki, hogy a futballpályán van borvíz. Elképzelnek valamit, ami nagyon hangzatos. Egy terv nem attól sikeres, hogy állami pénzből a saját cégemmel kivitelezem, hanem attól, ezáltal segítettem-e Erdővidéket, hogy a turisztikai vérkeringésbe bekerüljön — érvel indulatosan Nagy István.

,,Természetesen, nagy pénzeket pályázatokon lehet megfogni, de ehhez az kellene, hogy az együttműködés őszinteségen alapuljon, és ne kampányon. Én félek mindenféle, a megyei tanács által ajánlott partnerségtől" — teszi hozzá, majd folytatja: a szerződésben az is szerepel, hogy az a projekt időtartama alatt nem bontható fel. ,,Most az a kérdés, hogy jóvá kell hagynunk azt, amit a torkunkon le akarnak gyúrni, vagy olyasvalamit valósítunk meg, ami a városnak hasznos?"

Teljesen fölöslegesen derítőállomást akarnak építeni, ám a városnak vadonatúj derítőállomása lesz. Butángázzal melegítenék a vizet, amikor Baróton van földgáz! Ez elmenne Szaláncfürdőn, de nem Baróton. Az épületben pezsgőfürdő, melynek csempés felülete huszonöt négyzetméter, ám maga a jakuzzi csupán nyolcvannégy centi sugarú! Két-két kád férfiaknak és nőknek, tusolók, orvosi rendelő, borvízkóstoló, a tetőtérben ,,csendes játékok terme". Ennek aztán nagy turisztikai vonzereje lesz! Messze földről ide fognak járni kártyázni az emberek — ironizál a polgármester.

Nagy István leszögezi: nem akarják megbuktatni A borvíz útja tervet, csupán a régi változattal szeretnének bent maradni: a medencéket tegyék rendbe, lássák el vízzel, az öltözőket javítsák fel. A további fejlesztéshez kedvezőbb lehetőségük van pályázni a strukturális alapoknál. Ezenkívül tavaly novemberben fedett uszodára nyújtott be igénylést.

Visszavágó

,,Ez a beruházás nem oldja meg egyszer s mindenkorra egy település gondjait, ez amolyan kovászprojekt, mert ha látja a világ, hogy az önkormányzatok, a megye beruház, akkor cégek is érkeznek, és mellé telepednek. Érdekes, hogy egy község mennyivel okosabb lehet, mit egy város: a málnási polgármester nem várja, hogy mi építsünk fürdőházat, ő már megterveztetett egy egész aquaparkot" — ecseteli Demeter János.

Mi az a nagy siránkozás az önrész miatt?! Ebben az évben minden egyéb kérés nélkül, áfavisszaosztásból 247 000 lejt kapott Barót, tovább is fog kapni. Akkor még az önrészt sem kell kigazdálkodnia, teszi hozzá.

,,A dolog arról szól, hogy inkább rohadjunk meg a saját szemetünkben, a baróti stranddal úgy, ahogy van, de nehogy Demeter Jánosnak és más RMDSZ-eseknek kedve teljék abban, hogy valami víz rotyog a medencében" — ironizál most már az elnök.

Bányászvárosból fürdőváros?

Vannak, akik folyamatosan azt keresik, hogyan lehet nemet mondani. Én az igen mellett vagyok — hangoztatja a tanácselnök. A strand és a vele járó többi beruházás a fejlesztést szolgálja. Nem csak azért, mert minden nyáron eljárhatnak oda a baróti gyermekek, hanem a bányászat szakmai ártalmaival küszködő erdővidékiek, akik ma súlyos pénzekért járnak fürdőkre, ezután helyben gyógykezeltethetik magukat. ,,Nem a kéjelgés központja épül ott! Ennek a pozitív hatása — azonkívül, hogy Barót kap egy korszerű strandot — az, hogy más útra léphet a város, nem bányavárosként, hanem tíz-tizenöt év múlva, megtörténhet, fürdővárosként emlegetik. Ez Barótnak egy esély, s aki ezzel az eséllyel nem él, az nem akar jót a településnek" — mondja a tanácselnök.

Ez fejlesztés!

Antal Mihály leszögezi, Barót fejlesztéséről van szó, nem kampányfogásról, mint ahogy egyesek állítják, mindannak ellenére, hogy a polgármester és a tanácselnök között valóban léteznek politikai ellentétek.

Demeter János hangoztatja, ,,az unszimpátia nem mehet a közösség és a város rovására. Lehet, hogy Barót nem lesz fürdőváros, de lehet, hogy igen! A mi dolgunk az, ha van erre lehetőség, tegyük oda azt a pénzt, ne sajnáljuk, mert jövőt építünk."

Gyógyvíz van

Kisgyörgy Zoltán volt bányageológus, háromszéki borvízszakértő nem hiszi, hogy Baróton meleg lenne a víz, de határozottan állítja, hogy ha lefúrnak, ott szénsavas ásványvizet találnak, s az szív- és érrendszeri betegségek kezelésére javallott, olyan, mint a kovásznai.