Amerikában a vallás kigúnyolása tabu

2015. január 12., hétfő, Kitekintő

Az Egyesült Államokat is megrázta a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni véres merénylet, holott a totális szólásszabadság hazájában egyáltalán nincs a francia szatirikus hetilaphoz hasonló orgánum, a vallás bírálata ugyanis paradox módon szinte tabunak számít.
 

Ha a Charlie Hebdónak a szólásszabadságért mártírhalált szenvedett újságírói az utóbbi húsz évben valamelyik amerikai egyetemi kampuszon akarták volna megjelentetni lapjukat, az újság még fél percet sem élt volna túl – mutatott rá David Brooks a The New York Times amerikai napilapban közölt, Én nem vagyok Charlie Hebdo című vezércikkében. Brooks szerint az egyetemisták gyűlöletbeszéddel vádolták volna meg a hetilap készítőit, a vezetés pedig rövid úton bezáratta volna a szerkesztőséget.
Valójában az amerikai piacon nem létezik a Charlie Hebdóhoz hasonló termék – mondta az AFP francia hírügynökségnek Tony Norman újságíró, aki azt magyarázta a Pittsburgh Post-Gazette olvasóinak, mennyire ügyelnek az amerikaiak arra, hogy még csak véletlenül se vétsenek a vallásos érzékenység ellen.
Az Egyesült Államokban régi hagyománya van a csípős, ostorozó gúnynak – elég csak a politikusként, íróként és feltalálóként is ismert Benjamin Franklinra, Mark Twain íróra, Lenny Bruce humoristára vagy a Saturday Night Live című tévéműsor tréfamestereire gondolni –, a helyi sajtót azonban igencsak megizzasztotta a Charlie Hebdo jellemzése. A francia lap jellegét amerikai megfelelő híján csak megközelítőleg sikerült körülhatárolni: egy kicsit hasonlít a Mad vagy a The Onion szatirikus magazinokra, illetve a már megszűnt National Lampoon vicc­újságra, de ezek mindegyike a társadalmi szatírát helyezi előtérbe, a politika kevésbé, a vallás pedig egyáltalán nem képezi tárgyukat.
Tény ugyanakkor az is, hogy 1791, vagyis az amerikai alkotmány első kiegészítése óta az Egyesült Államokban mindenki azt mondhat, amit akar. Ebbe még a gyűlöletbeszéd is belefér, az amerikaiak ugyanis úgy vélik, jobban megéri azt magyarázni, mint betiltani. A szólásszabadság védelmében született a legfelsőbb bíróság egyik 1988-as döntése is, amelyben megerősítették a Hustler pornográf magazin alapítójának, Larry Flyntnek a jogát ahhoz, hogy lapjában megbotránkoztató pozícióban mutasson be egy lelkészt az anyjával.
Annak ellenére tehát, hogy elvileg lehetőség van rá, mégis tabunak számít a vallások kigúnyolása. A tizenkét halálos áldozatot követelő párizsi merényletről részletesen beszámoló nagy amerikai sajtóorgánumok – köztük a The New York Times vagy a The Washington Post – több más vezető európai lappal ellentétben nem publikálták a muszlim fundamentalistákon gyakran élcelődő Charlie Hebdo vitatott karikatúráit, mert nem akarták megsérteni a muzulmán olvasókat.
A Harvard Egyetem európai tanulmányok központjában tanító Arthur Goldhammer arra hívta fel a figyelmet, hogy a Charlie Hebdo egy egészen kicsi orgánum, tulajdonképpen egy haveri társaság, amelynek tagjai évek óta ismerték egymást, és hasonlóképp gondolkodtak. „Itt egy országos magazin cikke vagy rajza csak több főszerkesztő jóváhagyásával jelenhet meg. Ha provokatív egy anyag, minden esélye megvan a betiltásra, mivel különböző szemléletű emberek tekintik át” – jegyezte meg Goldhammer.
A hit és a különleges vallásgyakorlás bírálata elsősorban történelmi okokból tabu, illetve a hátterében ott van még az öncenzúra és a vallás támogatottsága az amerikai társadalomban – magyarázta az AFP-nek Robert Speel, a Penn State Erie Egyetem politológiatanára. „Az amerikai kolóniákat európai vallásos másként gondolkodók alapították, aztán különböző vallású bevándorlók érkeztek, akik új keresztény egyházakat hoztak létre” – tette hozzá. Mint megjegyezte, vezet egy kurzust a Franciaországban uralkodó világias felfogásról, és a viták során szinte az összes amerikai diákja a vallásszabadságot említi akkor, amikor szembehelyezkedik a vallási szimbólumokat vagy a testet és arcot elfedő muszlim öltözék használatát tiltó francia törvényekkel, még ha azokat a nemi diszkriminációra vagy a közbiztonságra hivatkozva vezették is be. Speel hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokban a vallások sérthetetlensége mellett a nemiség túlzott hangsúlyozása vagy a durva szavak használata is tabunak számít. Van egy mondat – tette hozzá a szakértő –, amely jól magyarázza az amerikaiak hozzáállását a durvaságokhoz, és amelyet A Simpson család című népszerű amerikai rajzfilmsorozat egyik szereplője is előszeretettel hangoztat: „Kérlek, gondolj a gyerekekre!”

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mi a véleménye az Ilie Bolojan által bejelentett megszorításokról?








eredmények
szavazatok száma 1150
szavazógép
2015-01-12: Kitekintő - :

A Charlie Hebdo hitvallása: a nevetés emberi jog

Az 1970-ben alakult Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap – amelynek vezető munkatársait a szerdai iszlamista merényletben kivégezték – a szabad, elégedetlenkedő és kritikus független sajtó szimbóluma Franciaországban: a reklámoktól és minden külső befolyástól mentes újság soha nem habozott provokáló karikatúrákat közölni, ugyanúgy kifigurázza a politikusokat, a sztárokat, mint a vallásokat.
 
2015-01-12: Közélet - :

Történelmi tiltakozás a terrorizmus ellen

Több mint 2,5 millióan vonultak utcára Francia­országban tegnap a terrorizmus elleni történelmi tiltakozó felvonulásokon. „Párizsban a tüntetők az eredetileg kijelölt útvonalaknál jóval szélesebb területen vonultak, ezért képtelenség megszámolni őket” – közölte a francia belügyminisztérium.