Korábban a szervezők másfél millióra becsülték a fővárosban a Charlie Hebdo szatirikus lap elleni szerdai véres merénylet és az azt követő túszejtések tizenhét áldozatának szentelt megemlékezésen részt vevők számát, s a vidéki városokban is több mint egymillióan tüntettek. A francia televíziók tudósítása szerint a II. világháború végének ünneplése óta nem volt ilyen jelentős tömegmegmozdulás Fran­cia­ország­ban.
A menet élén François Hollande államfő oldalán mintegy ötven ország állam- és kormányfője vonult fel, köztük Klaus Johannis román elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök is. A párizsi Köztársaság téren a francia köztársaságot szimbolizáló Marianne-szobor lábánál fiatalok és idősek, gyerekek és szüleik, franciák és külföldiek, muzulmánok és zsidók együtt adóztak az áldozatok emléke előtt. A térről több útvonalon is elindultak az emberek a Nemzet tér felé Charlie vagyok, zsidó vagyok, rendőr vagyok feliratú táblákat tartva a magasba.
Volt, aki Muzulmán vagyok, de nem terrorista, Charlie Akbar (Charlie a legnagyobb), Francia vagyok, és nem félek, A tinta folyjon, ne a vér!, A szólásszabadságnak nincs vallása felirattal érkezett, sokan a francia nemzeti zászlót lengették.
A megemlékező tömeg rendszeresen a Charlie szót skandálta, és többször spontán módon elénekelte a Marseillaise-t, a francia himnuszt. Az emberek beszélgettek egymással, mosolyogtak, a tüntetést biztosító rohamrendőrök láttán pedig tapsviharban törtek ki, és azt kiabálták, hogy Köszönjük!, amiért pénteken este a három napig tartó franciaországi terrorcselekmény-sorozat után a biztonsági erők két párhuzamos akcióban megölték a Charlie Hebdo merénylet elkövetésével gyanúsított két testvért, valamint a Párizsban egy kóser élelmiszerboltban túszokat ejtő iszlamista fegyverest is, az utóbbi helyszínen azonban négy túsz is meghalt.
A politikusok egy perc megállással és néma csenddel adóztak az áldozatok emléke előtt. Közülük egyesek, így Ahmet Davutoglu török miniszterelnök, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, Ali Bongo gaboni elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök jelenlétét is bírálta több francia lap, például a Le Monde is, arra hivatkozva, hogy „ők kevéssé a véleménynyilvánítás és a sajtószabadság tiszteletben tartásáról ismertek”. A liberális lap kérdésére a francia elnöki hivatal közölte: „Tekintettel arra a világméretű bajra, amelyet a terrorizmus jelent, mindenkit szívesen látunk, mindazokat, akik készek segíteni minket ezen csapás leküzdésében. A terroristák a sajtószabadságra és a rendőrökre támadtak, antiszemita cselekményeket hajtottak végre. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy különbséget tegyünk az országok között és megbélyegezzük őket. Ezek a vezetők egyértelműen elítélték a Charlie Hebdo elleni támadást” – olvasható a francia elnöki hivatal közleményében.
Európai szolidaritás
Több német városban is demonstrációt tartottak tegnap a párizsi tiltakozó felvonulással egy időben, a legnagyobb tüntetés Berlinben volt, ahol csaknem húszezren gyűltek össze a francia nagykövetség épületénél. A tömegben többen francia nemzeti zászlót lengettek, és sokan Mi mind Charlie vagyunk feliratú fekete transzparenst vagy tollat, ceruzát tartottak a magasba. A szolidaritási tüntetések sora folytatódik. A Németországi Muzulmánok Köz­ponti Tanácsa keddre hirdetett demonstrációt Berlinbe. A megmozdulást támogatja több parlamenti párt, és jelezte részvételét többek között Angela Merkel kancellár.
Tizenkétezren vettek részt a Bécs belvárosában tartott terrorizmus elleni tüntetésen tegnap. A demokráciánkat és a szabadságunkat nem lehet eltörölni – áll abban a nyilatkozatban, amelyben az osztrák kormány kinyilvánította részvétét az áldozatok hozzátartozóinak, és kifejezte a francia néppel való együttérzését. Franciaországban olyan embereket végeztek ki és sebesítettek meg, akik különböző módon, de az európai szabadságot és az európai demokráciát védelmezték.
A rendőrség adatai szerint mintegy húszezer ember vonult fel tegnap délután Brüsszel belvárosában az Együtt a gyűlölet ellen címmel meghirdetett meneten, közben egy névtelen telefonáló fenyegetése miatt ki kellett üríteni a legnagyobb példányszámú francia nyelvű belga napilap, a Le Soir szerkesztőségét.
Muzulmán bújtatta a túszokat
A párizsi kóser boltnak a túszejtőhöz hasonlóan mali származású muzulmán alkalmazottja bújtatta el a túszokat az alagsori hűtőkamrában. A bolt alkalmazottja, a fekete bőrű, muzulmán vallású Lassana Bathily a túszok közül többnek az életét megmentette, amikor a terrorista Amedy Coulibaly betört az üzletbe, majd azonnal megölt négy embert, és mintegy tíz embert túszul ejtett. A 24 éves alkalmazott eközben tizenöt embert elrejtett egy alagsori hűtőkamrában, köztük egy hároméves gyerek és pár hónapos csecsemő is volt. Az alkalmazott nem érzi magát hősnek. „Testvérek vagyunk. Ez nem zsidó-, keresztény- vagy muzulmánkérdés. Egy hajóban evezünk” – mondta a muzulmán alkalmazott.
Amedy Coulibaly köztörvényes bűncselekményekért többször is ült börtönben, ott radikalizálódott, és ott ismerte meg Chérif Kouachit. A mali szülőktől Franciaországban született terrorista túszainak azt mondta, hogy a mali francia katonai beavatkozást és a nemzetközi koalíció szíriai bombázásait akarta megbosszulni. Az RTL rádió szombaton hozta nyilvánosságra azt a felvételt, amelyet pénteken rögzítettek. A rádió a túszejtés alatt felhívta a kóser boltot, Coulibaly felvette a telefont, de nem szólt bele, mellé tette a kagylót, s hosszú vitába kezdett a túszokkal Franciaország külpolitikájáról. A vita a dzsihadista eltökéltségére, terrorista meggyőződésére és olyan retorikára világít rá, amelyben nem volt helye a tárgyalásnak.
Terrortámadások veszélye
A párizsi vérengzés után újabb iszlamista terrortámadások történhetnek Európában – figyelmeztetnek nyugati hírszerző szolgálatok a Bild am Sonntag vasárnapi német lap beszámolója szerint. Az amerikai Nem­zetbiztonsági Ügynökség (NSA) információi szerint az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet egy európai támadássorozat nyitányaként tartja számon a párizsi mészárlást – írta a Bild am Sonntag. A lap felidézte egy tavaly októberi jelentését, amely szerint az NSA feltörte az IÁ vezető köreinek kommunikációját védő titkosítást, és a rögzített beszélgetésekből kiderült, hogy az iszlamisták négyfős egységeket állítottak fel, amelyeknek az a feladatuk, hogy a menekültek közé férkőzve Szíriából eljussanak Törökországba, majd onnan hamis útlevéllel továbbutazzanak Nyugat-Európába, és ott merényleteket kövessenek el.
Az NSA röviddel a Charlie Hebdo szatirikus lap elleni merényletet és a túszejtéseket követően újabb üzeneteket fogott el, amelyek szerint Párizs után más európai fővárosok következnek – írta a Bild am Sonntag, hozzátéve, hogy az NSA által rögzített beszélgetésekben elhangzik Róma neve.