Iochom István felvétele
A múlt hét végén nyolcadik alkalommal megszervezett Gelencei Napok legkiemelkedőbb mozzanata a szombati hármas kopjafaavatás volt. A Sepsi-, Kézdi és Orbaiszéket jelképező emlékmű, melyen a székelység és Háromszék címere látható, a helybeli Both fivérek, László és Imre munkáját dicséri.
Az avatóünnepségen a megyei tanács vezérkara és Kézdiszék RMDSZ-es politikusai mellett Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke is részt vett.
A hármas kopjafát a Bodor György Művelődési Központ udvarán állították fel. A vendégeket, a hazai és hátáron túli meghívottakat, Gelence testvértelepüléseinek küldöttségeit Szakács Tibor polgármester köszöntötte elsőként, majd felkérte Balogh Károly történelem szakos tanárt, hogy méltassa az eseményt.
Balogh Károly a kopjafákról, majd a székely székekről és annak szervezési felépítéséről tartott tömör ismertetőt, kiemelve, hogy a középkori Székelyföld bizonyíthatóan az autonómia példaképe volt. Beszédét három kérdéssel fejezte be: Vajon a mai székelység képtelen lenne az önrendelkezésre? Mi, jelenlévők és az RMDSZ tehetett-e volna többet az autonómia megvalósítása érdekében? A régiók Európájába nem férne bele az egész Székelyföldet magában foglaló fejlesztési régió? Utolsó mondata így hangzott: ezek a kopjafák ne csak a székely múlt emlékét őrizzék, hanem felkiáltójelekként figyelmeztessenek arra, hogy a Székelyföld autonómiáját ki kell vívni. Bereczi István római katolikus plébános áldását követően a Szent László Cserkészcsapat tizenegy tagját Vas József parancsnok teljes jogú cserkésszé avatta, valamennyien a hármas kopjafa előtt mondták el a cserkészesküt. Az ünnepség a cserkészinduló eléneklésével ért véget.
