Hol volt, hol nem volt, még az Óperenciás-tengeren is túl, volt egy öregasszony. Annak két lánya, az egyik édes, a másik mostoha volt. A mostoha elment szolgálni. Útközben egy kemencére lelt. Azt mondja a kemence:
– Takarítsál ki, te leány, és ha majd visszafelé jössz, friss kenyeret adok neked.
A lány kitakarította. Továbbindult, majd egy kútra lelt. Azt mondja a kút:
– Takarítsál ki, te leány, és ha visszafelé jössz, friss vizet adok neked.
A lány azt is kitakarította. Továbbindult szolgálatot keresni. Útközben egy szőlőbokorra lelt. Azt mondja a szőlő:
– Tisztítsál meg, te leány, és ha visszafelé jössz, jó érett szőlőt adok neked.
A lány azt is megtisztította. Ment, mendegélt, míg nagypénteken gazdát talált magának, s elkezdett szolgálni. Azt mondja neki a gazdasszony, míg ő a templomban a misén lesz, etesse meg az állatokat. Az állatok farkasok, kígyók, békák, gyíkok voltak. És még azt is mondta, takarítsa ki a három szobát, de a negyedikbe be ne menjen. A leány szót fogadott. Mikor a templomból hazajött az asszony, örült, hogy mindent rendben talált. Azt mondta:
– Itt vannak ezek a ládák, amelyik tetszik, vedd el!
A lány a kisebbik ládát vette el, s megindult hazafelé. Útközben elért a szőlőbokorhoz, és a szőlő így szólt hozzá:
– Jótettedért jót várhatsz – és leszakított egy jó érett fürtöt, s odaadta a lánynak.
A lány megköszönte, és ment tovább. Ahogy ment és a kúthoz ért, a kút így szólt hozzá:
– Jótettedért jót várhatsz.
A kút jó friss vizet adott neki. Megköszönte, és ment tovább.
Ment, ment míg a kemencéhez ért. Megszólítja a kemence:
– Jótettedért jót várhatsz.
Akkor a kemence friss kenyeret adott neki. Megköszönte, elindult, s mikor hazaért, kinyitotta a ládát. Látja ám, hogy hosszú szoknya, széles, hosszú öv, ing és katrinca van abban.
Meglátta az öregasszony édeslánya, azt mondja, elmegy szolgálni ő is. Útközben megszólította a kemence.
– Takarítsál ki, te leány, és ha majd visszafelé jössz, friss kenyeret adok neked.
Erre a lány azt felelte:
– Dehogy hajladozok érted! Nem takarítalak ki!
Azzal ment tovább. A kút is megszólította:
– Takarítsál ki, te leány! Ha visszafelé jössz, friss vizet adok neked.
– Hogy összevizezzem magam? Dehogy takarítlak!
Azzal ment tovább. Megszólította a szőlő:
– Tisztítsál meg, te leány, tele vagyok burjánnal! Ha majd visszafelé jössz, jó érett szőlőt adok neked.
– Én hajladozzak? Én vágjam ki a burjánt? Dehogy vágom!
Ment tovább, míg nagypénteken gazdát nem talált magának, s elkezdett szolgálni. Azt mondja neki a gazdaasszony, míg ő a templomban misén lesz, etesse meg az állatokat, takarítsa ki a három szobát, de a negyedikbe be ne menjen. Nem hallgatott a szavára a lány, nem etette meg az állatokat, nem takarította ki a szobákat, de benézett a negyedikbe, ahol a ládák voltak. Az állatok nagyon ordibáltak, mikor az asszony hazajött, s nem volt kitakarítva semmi.
Azt mondta:
– Amelyik láda tetszik, vedd el, s eridj haza!
A lány elvette a legnagyobb ládát, és elindult hazafelé. Útközben megéhezett, és szőlőt akart szakasztani, de a szőlő mindig elhajlott. Hát ment tovább. Odaért a kúthoz, nagyon megszomjazott, de ahogy inni akart, a víz leapadt, pocsolya lett belőle. Ment, ment, a kemencéhez ért, friss kenyeret szeretett volna enni, de a parázs megégette a kezét. Hazaért, kinyitotta a ládát. Látja ám, hogy kígyó, béka, egér van benne. Jól megjárta. Itt a vége, fuss el véle, Szent Péter elébe.
Magyar népmesék, átdolgozta Ágh István
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
