Klaus Johannis még meg sem melegedett elnöki székében, máris mindenki megpróbálja számon kérni eddig elért eredményeit. Ő a jól végzett munka Romániáját ígérte nekünk. És jó munkához – ugyebár – idő kell. (Rosszhoz még több). Bár őt is vádolták összeférhetetlenséggel, választói mégis úgy tekintettek rá, mint a bibliai Szodomában és Gomorában Lótra, az egyetlen igaz emberre, aki megmenekült a büntetéstől.
(Bár Isten megígérte Ábrahámnak, hogy megkegyelmez a városoknak, ha azokban legalább tíz igaz embert találnak, de végül is egyedül Lót és családja szabadult – volna – meg. És az Úr kénköves esőt zúdíta a bűnös városokra.) Vajon, mifelénk hány igaz ember található a magasabb körökben?
Romániában szorgalmasan csapnak le az igazságszolgáltatás kénköves istennyilai a gyanúsokra és bűnösökre. Most legutóbb az alkotmánybíró Toni Greblát gereblyézték be egy baráti beszélgetésre a Korrupcióellenes Ügyészségre. Szerencséjére, nem tudják letartóztatni a szenátus jóváhagyása nélkül. Azzal vádolják, hogy keresztapáskodott egy kétes múltú és jelenű üzletember mellett. Az említett és elítélt üzletember védőügyvédje véletlenül éppen az alkotmánybíró felesége volt. Most azzal is gyanúsítják – többek közt –, hogy az embargó alatt álló Oroszországba Törökországon keresztül szállítottak árut. Nem tudom, ez miért olyan nagy bűn, hiszen Amerika egyfolytában emlegeti az Oroszország elleni szankciók fontosságát, ugyanakkor az Oroszországba irányuló amerikai export volumene a tavaly épp annyival növekedett, mint amennyivel az európai visszaesett.
Közben még történt egy nagy fogás: a korrupcióellenes ügyészség hálójába esett egy volt belügyminiszter, akit 24 órára letartóztattak azzal a váddal, hogy ötszázezer euró csúszópénzt fogadott el valami terület-visszaszolgáltatási ügyben. Rajta kívül még egy volt igazságügyi államtitkár ellen is bűnvádi eljárás indult befolyásolással való üzérkedés és megvesztegetés miatt.
A Temes megyei rendőrségtől öt vezető beosztásban levő rendőrt tartóztattak le, valamint a rékási polgármestert. Rékáson az volt a baj, hogy akadt egy becsületes rendőr. A polgármester ugyanis kiadta tavaly a választási kampányban, hogy a közlekedési rendőrök ne nagyon büntessenek, sőt, azt is, hogy kiket nem szabad bírságolni. Például az egyik, szocdemekhez közelálló üzletembert. Az említett rendőr viszont nem hallgatott rá. Ezért meg akartak szabadulni tőle, és még a beosztását is megszüntették, csakhogy ez sikerüljön.
A Ceauşescu-érában sokan panaszkodtak, hogy lehallgatják és követik őket. Most úgy néz ki, nincs kivétel. Akkor még kezdetleges megfigyelőeszközök léteztek, korlátozott mennyiségben. Most már bárkiről, bármikor, bármit lehet tudni. Hiába használnak a delikvensek rejtjelezett beszédet, a kódfejtők (mert azoknak is kell lenniük) rögtön megfejtik. Az erdő-visszaszolgáltatási botrányban a gyanúsítottak kommunikációjukban például a bíróságot klinikaként, a dossziét palacsintaként, a bírósági titkos megegyezéseket beutalásokként és a későbbi fővádlottat kórházként emlegették.
Ezek után csoda-e, ha az ember csak áll, és sóbálványként bámul, mint a pusztuló városokra visszanéző Lót felesége.
