Igen, vetélkednek történelmi múltú városaink a kulturális fővárosi címért, akár az olimpiai játékok rendezéséért, pályáznak hét évekkel korábban, gyűjtik a pénzt az idei, hatszázas ren­dezvény sikeréhez. Mert a mindennap két, egymástól eltérő zsánerszerű programsorozat, cirkusz, kiállítás, színház stb. rendezvényei a cseh korona millióit igényli a siker reményében.
De milyen város lehet a legtöbbünk által csak söréről ismert elhíresült cseh iparközpont? Nyugat-Csehország közepén fekszik a Prágát és Nürnberget összekötő közlekedési főútvonal mentén. Hírét gépiparának és a sokat utánzott, de soha túl nem szárnyalt pilseninek, a világos sör atyjának köszönheti. Eredete a 13. századba nyúlik vissza: 1295-ben alapították a nyugatra vezető út védelmére. Német telepesek laktak benne. A huszita időkben Zizka népvezér önként kivonult a városból 1420-ban. Lakói hűséget fogadtak a katolikus uralkodóknak. Hálája jeléül Zsigmond császár felmentette a várost minden feudális adóteher alól. Ekképpen adóparadicsommá vált, ami még tehetősebbé tette. Amikor pestis tizedelte Prága lakosságát (1599), II. Rudolf kilenc hónapra ide helyezte át udvartartását.
Négy folyó összefolyásánál épült, négy kereskedelmi útvonal metszéspontjában – ennek is köszönhetően jelentős kereskedelmi központtá nőtte ki magát. A helyben kitermelt ásványi kincsek (kaolin, kőszén, többféle érc) az ipart, a különböző mesterségeket felvirágoztatták. De Pilsenben látott napvilágot 1468-ban az első nyomtatott cseh könyv, a Kronika Trojánská is. Az ipari forradalom viharos évtizedeiben Pilsen rohamosan terjeszkedett, a környék kulturális központjává vált. Az első színház itt nyitotta meg kapuit 1832-ben. Mostanra három hasonló intézmény működik Pilsen falai között.
Az óváros a Mze és a Radbuza folyó szögletében, alkalmas stratégiai ponton épült fel. A hajdani város falai mentén kellemes sétányok alakultak ki, ez a belső körút. Az egész belváros széltében-hosszában mindössze 500 méter. A gótikus óváros négyzethálós alaprajz szerint épült, közepén a ma Köztársaság térnek nevezett főterével, amely 193 méter hosszúságával, 139 méter szélességével ,,kérkedik”, egyben Csehország legnagyobb tereként tíz utca torkollik bele. Közepén magasodik a kora gótikus Szent Bertalan-templom, amelynek 103 méteres tornya a legmagasabb Csehországban. Aki bírja lábbal és szívvel, felmászik 286 lépcsőfokon a toronyba, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Plzen-medencére. A templombelsőt 1400-ból származó falfestmények díszítik. A Radnicét (Városháza) 1554–58 között építették reneszánsz stílusban, messze a tér legfeltűnőbb házává avatva az épületet.
Valljuk be őszintén, a turistát az érdekli a legjobban: milyen lehet a helyszínen a valódi pilseni sör?! Kívánságukat a serfőzde sörözőjében elégíthetik ki, ahol kuriózumot is elárulnak nekik. Noha az epebetegeknek sehol sem engedik meg az alkoholfogyasztást, a cseh orvos egyenesen javallja a sörkúrát az epéseknek, de kizárólag eredeti, friss pilseni sörrel. Az itteni víz vegyi összetétele olyan, hogy a belőle főzött sör vegyhatása eltér minden másfajta sörétől, azokéval éppen ellentétes. Az itteni víz kiválóan alkalmas a fenékfermentálós technológiához. Az 1840-es években az elkülönült sörfőzők modern sörgyárat alapítottak, és néhány éven belül Európa minden részébe exportáltak.
Pilsennek sörgyárán kívül a 19. század iparosításának köszönhetően az Emil Škoda mérnök alapította Škoda Művek is hírnevet szerzett! Igaz, a Škoda autókat nem itt gyártják, hanem Mlada Boleslavban, de ez a gyár 1859 óta áll, működik. Gigantikus gépeket, turbinákat, villanymozdonyokat, sőt, atomerőműveket készít. Itt gyártották a paksi atomreaktort is. Cégjelzését az egész iparosított világban ismerik.

FERENCZY L. TIBOR