„Ott, ahol zúg az a négy folyó, ott, ahol szenvedni jó,
Ott, ahol kiömlött annyi drága vér, ezredévről mond mesét a szél...”
Érzem, mint ölel át a szél, hallom halk szavát, suttogását, amint csendesen, édes anyanyelvemen elismerő szavakat susog e vidék, e föld hőseiről, és közben arra int, róluk se feledkezzél meg.
Novák Károly Eduárd
1976. július 23-án született Csíkszeredában. S mint minden csíki gyerek, ő is korcsolyára született, s ahogy a mondás tartja, hokibottal a kezében. Tudja ég, miért, tény viszont, hogy Eduárd sarokba vágta a hokibotot, és rátért a gyorskorcsolyára. Jól tette. Alig tizennégy évesen korosztályában négy országos csúcsot döntött, és négy országos bajnoki címet szerzett. Ezen a felső úton haladt a következő években is, egészen az ifjúsági korosztály utolsó évéig, amikor súlyos autóbalesetet szenvedett, és elveszítette egyik lábfejét.
Sokan, nagyon sokan sportpályafutásának végét látták ebben a balesetben. Eduárd viszont nem adta fel. Protézist kapott, aztán lassú felépülése után a kerékpározásra váltott. Fantasztikus akaraterővel kezdte építeni jövőbeni sportpályafutását. Nem ismert legyőzhetetlen akadályokat, nem ismerte a lehetetlent, a fáradtságot, és viszonylag rövid időn belül elindult kerékpárjával a csillagok útján. Azóta is ott halad, bejárva a sportvilág nagy versenyeinek jelentős állomásait.
Íme Novák Eduárd a csillagok útján:
2003: Európa-bajnokság, Teplice – aranyérem
2004: Paralimpiai Játékok, Athén – 4. hely összetettben
2005: Európa-bajnokság, Alkmaar – aranyérem
2006: világbajnokság, Aigle (Svájc) – ezüstérem
2007: világbajnokság, Bordeaux – ezüstérem
Itthon, szülőföldjén beindította a Székelyföldi Kerékpáros Körversenyt
2008: Paralimpiai Játékok, Peking – ezüstérem az országúti 24,8 km-es távon (LC2)
2009: világbajnokság, Bognono – aranyérem az országúti számban és ezüstérem a pályaversenyen
2011: világbajnokság, Raskilde – aranyérem
2012: világbajnokság, Los Angeles – aranyérem
Paralimpiai Játékok, London – aranyérem a 4 km-es üldözéses pályaversenyen (C4), ezüstérem az országúti számban (C4)
2013: világbajnokság, Bale-Comeau – pályakerékpár, aranyérem.
Még ebben az évben megválasztják a Román Kerékpáros Szövetség elnökének. Elnökként is fáradhatatlanul dolgozott 2103 novemberéig, amikor leváltották koholt vádakra hivatkozva. Eduárd nem esett kétségbe, folytatja felkészülését a riói Paralimpiai Játékokra.
Koszta László,
akit a román sajtó nagy-nagy szorgalommal Costa Vasile néven emleget, jegyzi meg honlapján a Temesvári ILSA Sport Club, s aki olyan sportcsaládba tartozik, mint Adalbert Stănescu, Bupsi Novák, Tóth Tímea, Hoszpodár Zoltán, Norman Zoltán, Lovas Péter, Török Gábor – jó részük olimpiai versenyző, ki Románia, ki más ország képviselőjeként (mint például Tóth Tímea Izrael színeiben), Temesváron született 1947. október 2-án. Sportpályafutását úszóként iskolás éveiben kezdte a Temesvári ILSA színeiben, edzője Lovas Péter volt. A mester szaktudása, László szorgalma, rátermettsége korán meghozta a sikereket. A tanítvány Románia legjobb férfi mellúszója lett. Európa-bajnokságokon és olimpián (az 1968-as mexikói olimpián) képviselte szülőhazáját, mindkét világverseny 100 méteres távján az elődöntőkig jutott, itt úszta a 100 méteres mellúszás román rekordját (1:08.50). Mexikóvárosban 100 méteren az elődöntőben állt meg, időeredménye alapján a 12. helyen zárt, 200 méteren nem jutott túl az selejtező futamán. Hazatérése után sportmesteri címmel tüntették ki. Közben beiratkozott a temesvári Elektrotechnikai Egyetemre, 1971-ben oklevelet szerzett, majd elhagyta hazáját és New Yorkba költözött. Távozásával nagyszerű úszót veszített a román sportélet. Amerikában él ma is.
Olteán Csongor
Sepsiszentgyörgyön született 1984. április 8-án. Szüleivel együtt korán elhagyta szülővárosát, és Magyarországra költözött. Itt kezdte tanulmányait, itt tette meg első lépéseit a sport terén. Az Albertirsai Sport Egyesület színeiben kezdett atletizálni, még pontosabban gerelyt dobni edzője, Széles Lajos irányításával. Négyszeres magyar bajnok lett. 2003-ban részt vett a junior Európa-bajnokságon, ahol a hatodik helyen fejezte be a gerelyhajító döntőjét. Nem sokkal később új edző, Ecsedi László vette át irányítását. És eredményesen, hiszen új magyar csúcsot döntött. Az új rekordja: 80,01 m. Közeledett a pekingi olimpia, de előtte rajthoz állt a 2007-es világbajnokságon, ahol, sajnos, nem tudta túlverekedni magát a selejtezőn, s végül meg kellett elégednie a 35. hellyel. Ez a kisiklása jelezte, hogy nem igazán versenyző típus. S ezt bizonyította a pekingi játékokon is, ahol a selejtező mindhárom próbálkozását elrontotta. Érvényes dobás nélkül zárta pekingi szereplését. Peking után lassan-lassan eltűnt a versenypályákról, maga mögött hagyva tehetsége jó hírét, országos csúcsát, Európa-bajnoki hatodik helyezésének emlékét.
Csíki Pál
1948. augusztus 8-án született. A bánsági vizeken tűnt fel, s tehetségére felfigyeltek a főváros nagy klubjai, a Csillag (Steaua) és a Dinamo, mindkettő evezősei között akarta látni Pált. Elsőként a Csillag „tett kezet rá”, s 1965-ben a Veres–Csíki páros a kormányos nélküli kettes csónakkal országos bajnoki címet szerzett. Két évvel később Csíki átült a négyes hajóba, és még mindig a Csillag képviseletében Ştefan Tarasov, I. Husarenco, Papp Ferenc társaságában aranyéremért léphetett dobogóra a kormányos nélküli négyes díjosztóján. Ez volt Pál utolsó Csillag-szereplése. Egyesületet váltott, s a Dinamo versenyzője lett. Mindjárt az első dinamós évében a Csíki Pál, Dumitru Ivanov, Robert Batschi, Ştefan Tarasov négyes aranyérmet szerzett, és a kettes két tagja – Csíki Pál, Dumitru Ivanov – meghívást kapott a mexikóvárosi nyári olimpiai játékokra utazó román csapatba. Érmet vártak a kormányos nélküli négyes hajótól – legénysége: Anton Chirlacopschi, Csíki Pál, Emanoil Straton, Dumitru Ivanov –, sajnos, a várakozással maradtak, mert a hajó a hetedik helyen érkezett a célba.
Itthon Csíki és a Dinamo folytatta bajnoki éremgyűjtését. A kormányos nélküli négyes – Anton Chirlacopschi, Csíki Pál, Emanoil Stratan, Dumitru Ivanov – országos bajnoki címet szerzett, és mellette a Csíki Pál–Papp Lajos kettős a kormányos nélküli kettes aranyérmét is megszerezte. Utolsó bajnoki címét Csíki Pál 1970-ben szerezte a kormányos négyessel.
Sokszoros országos bajnokként távozott a hullámok tarajáról.
Miklós Edit
Sportos családban született 1988. március 21-én, a tavasz első napján, édesapja, Miklós Ferenc sokszoros jégkorong-válogatott. Editet mindenki a jégre várta, ő viszont a síléceket választotta. S jól tette. Igaz, akkor nem számolt azzal, hogy ebben a sportban még elhanyagoltabb az állami támogatás, mint például a jégkorongban (tudjuk, tudjuk, ott sem nagy), s szorgalmasan végezte tennivalóit az edzéseken, készült a nagy világversenyekre, hogy ott is igazolja az országos bajnokságon elért sikereinek valós értékét.
Az ifjúsági világbajnokságokkal kezdte nemzetközi bemutatkozását: 2007-ben Altenmarkban a 6., 2008-ban Formingalban az 5. helyen zárta a lesiklást. A 2008-as tervisói Európa-kupa vetélkedőjén már a 4. helyen érkezett célba. Következett az első világbajnoksága 2009-ben Val d’Isere-ben. Itt már jóval erősebb volt a mezőny, de itt is helytállt, a 18. helyen végzett. Aztán jött a vancouveri téli olimpia, Edit első olimpiai szereplése. A nagy tét, a nagy izgalom rányomta bélyegét olimpiai bemutatkozására, nem tudta befejezni a versenyt. Még ez évben Caspoggióban a világkupa vetélkedőjén a 18. helyen zárt.
Küzdött álmaival, azok valóra váltásának hogyanjaival, a szűkre szabott hazai lehetőségekkel, és végül döntött. 2014-ben elhagyta Székelyföldet, és Magyarországra költözött. Szocsiban, második olimpiai szereplésén már Magyarországot képviselte, és jól – lesiklásban a 7., szuperóriás-műlesiklásban a 15., szuperkombinációban a 16. helyen végzett. 2015-ben a világkupa-versenysorozatban végre dobogóra lépett, harmadikként zárta a St. Moritz-i versenyt. És ezzel még nincs vége. Miklós Edit rendkívüli tehetséggel megáldott székely leány, bátran számíthatunk újabb sikereire. Így legyen.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
