Vajon egy pályaválasztási tanácsadó mit tud ajánlani egy nyolcadik osztályt végzett vagy érettségiző diáknak ma Romániában? Becsületes kétkezi munkából sehogyan sem lehet megélni. De egy tisztviselői fizetésből is nehezen. A pénzesebb szakmák meg igen veszélyesek.
Maholnap orvosnak sem érdemes menni, hacsak nem készül külföldre az illető, mert még némi hálapénzért is könnyen hűvösre teszik. A tanárokat meg azért, hogy ha jobb eredményt akarnak felmutatni a tanulóik, például az érettségi vizsgán, némi pénzért eladják nekik a tételek megoldását. Ez érvényes az egyetemi tanárokra is.
Aztán minél nagyobb esélye van valakinek arra, hogy nagy pénzeket kaszáljon, annál nagyobb annak valószínűsége, hogy előbb-utóbb börtönben végezze. Ha viszont ezzel a kockázattal számol, és úgy gondolja, megéri neki, akkor nyugodtan belevághat a sűrűjébe.
Ha valaki menő üzletember akar lenni, ahhoz sok állami megrendeléshez kell jutnia, sok magas rangú személyt kell megvesztegetnie. Aztán a politikai széljárástól függően, ha azokat bezárják, akkor a megvesztegetőt is lekapcsolják. Ráadásul mostanában ezek árulkodó Júdásként egymást is kezdték eláztatni. Semmi magas állami beosztásra nem tanácsos áhítozni, ami jó fizetéssel és nagy megvesztegetési lehetőséggel jár, mert addig jár a csúszópénz a zsebbe, míg meg nem kötik az illetőt.
Veszélyes például rendőrnek is menni, mert könnyen beszerveznek valakit, aki lebuktathatja, ha némi pénzért elnéz egy kisebb-nagyobb közlekedési vétséget, és már repül is az illető. Határőrnek lenni sem jó, mert azokon a határokon, ahol van némi esély egy kis csempészésre, már mindenütt lecserélték egyenruhájukat csíkosra. Bírónak lenni különösen veszélyes. Most éppen egy bukaresti bíró kapott 22 év börtönt potom 20 000 euró csúszópénz miatt. Meg sem érte! Ne áhítozzunk megyeitanács-elnökségre se, mert az ország megyéinek élén levő vezérek fele ellen folyt vagy folyik bűnvádi eljárás. A polgármesterség is veszélyes mesterség. Ha valamit fel akarnak mutatni választóiknak, akkor ahhoz pénz kell, és ha pénzt akarnak kapni, akkor pénzt is kell adniuk érte. Lecsapnak rájuk, elcsapják őket, és még ráadásul néhány év börtönt is kaphatnak nyakukba.
Mégis talán legveszélyesebb magas politikai körökbe, például győztes pártok belső berkeibe bekerülni, mert az embert ott könnyen miniszterré üthetik, ami pillanatnyilag nagy haszonnal jár ugyan, de majdnem biztos, hogy a kaland rosszul végződik, miként az eddigi példák is mutatják. Bezárt minisztereknek se szeri, se száma. Sőt, a miniszterelnökség is veszélyes, mert volt nekünk már olyan miniszterelnökünk, akit kétszer is berekesztettek. Egy miniszterelnök-helyettes ellen is folyik bűnvádi eljárás választási csalás gyanújával...
Egy miniszter szavatossági ideje olyan négy év körüli, utána leírják, mint a romlott árut, ahogy ez legutóbb a szőke ciklonnal, Elena Udreával történt. Ilonka most csípőből tüzel mindenre és mindenkire, aki él és (magas körökben) mozog. Így célozta meg – többek közt – a Román Hírszerző Szolgálat (al)főnökét is. A terrorizmus és szervezettbűnözés-ellenes ügyészség főnöknőjét már régebb kilőtték. Ezeket a nőket most azért akarják bezárni, mert már rengeteg férfi politikus van börtönben, és a férfiak mégis csak jobban érezhetik magukat, ha nők is vannak a társaságban.
Még alkotmánybírának is veszélyes lenni. Egyikük szabadságát már csak az ige tartja.
Talán egyetlen tisztség, ahonnan még nem került senki börtönbe (bár lehet, hogy ami késik, nem múlik), az az államelnöki funkció. Tehát ha valaki jó és pénzes állást, majd miután nyugdíjba megy, szép nyugdíjat, lakást, autót és biztonsági személyzetet akar, az készüljön államelnöknek. Bár addigra, ki tudja...
