Alternatívát a merkelizmusra, avagy a fenntarthatatlan eurózóna

2015. február 9., hétfő, Kitekintő

Európa-szerte a radikális pártok térnyerését lehet tapasztalni, és ez a folyamat csak úgy állítható meg, ha sikerül fősodorbeli alternatívát találni a „kártékony merkelizmussal” szemben – erre a következtetésre jut a Foreign Policy amerikai kül­politikai folyóirat.
 

„Igen, meg tudjuk csinálni (Yes, We Can)” – ami az Egyesült Államokban ma már pusztán elcsépelt szlogennek hangzik, az a válság sújtotta Spanyolországban valósággal megbabonázza a népet. Január végén a nevében ugyanezt az üzenetet hordozó Podemos szélsőséges baloldali párt több mint százezer híve lepte el Madrid központját, hogy tiltakozzon a megszorítások, a nyomasztó adósságteher és az ország korrupt politikai rendszere ellen. A változást akaró, mindössze egy éve alakult spanyol formáció mára a legnépszerűbb párttá vált a mediterrán országban, és minden adott, hogy megnyerje az idei parlamenti választásokat.
A görög szélsőbalnak ez már sikerült: január 25-én a görög választók nyíltan szembe mertek szállni Angela Merkel német kancellár kormányával, és a további megszorításokat elutasítva az adósságteher enyhítését ígérő Szirizát segítették hatalomra. Bár az új görög kormány és az euróövezet irányítói közötti egyezkedés még csak most kezdődött, Athén szembeszegülésének máris érezhető a hatása.
A német döntéshozók és euróövezeti szövetségeseik alig akarják elhinni, hogy a renitens, de végül mindig behódoló Gö­rögország ezúttal a lázadást választotta. A fejlemény megingathatja a többi eladósodott euróövezeti ország, mindenekelőtt Spanyolország, Portugália és Írország politikai vezetését is. Utóbbiak eddig szó nélkül engedelmeskedtek a német diktátumnak, a jelenlegi helyzetben viszont különösen tarthatnak attól, hogy föléjük kerekednek azok, akik sokkal radikálisabb programmal rendelkeznek. Félelmük jogos.
A választók most – amikor már nem kell rettegésben élniük a közös európai fizetőeszközt 2012-ben majdnem tönkretevő pénzügyi pánik miatt – az eddig kormányzó pártok és az eurokraták ellen irányítják dühüket, azok ellen, akik képtelenek voltak megoldani a válsághelyzetet, és akiket már nem tekintenek őszinte jóakaróiknak.
Haragjuk érthető annak fényében, hogy míg a bankárokat és hitelezőiket megmentették az adófizetők pénzéből, addig az oktatásnak és más alapvető szolgáltatásnak a megszorítás jutott osztályrészül. A brüsszeli Európai Bizottságban senki nem vesztette el az állását, és senkinek nem csökkent a fizetése a túlzó szigorpolitika miatt – emlékeztetett a cikkíró.
A pénzügyi válság 2008-as kezdete óta az uniós polgárok szinte az összes választáson lecserélték kormányaikat, miközben berlini, brüsszeli és frankfurti tisztségviselők minden egyes alkalommal hangosan követelték, hogy az új vezetők ne térjenek el az elődeik által követett politikától. Mivel ebből adódóan gyakorlatilag alig van különbség a balközép és jobbközép erők programja között, nem meglepő, hogy a szavazók valódi alternatívát keresnek, amelyet pillanatnyilag a politikai paletta valamelyik szélén találnak csak meg.
A „lázadók” olykor a radikális baloldalon foglalnak helyet, ahogy az Görög­országban, Spanyolországban és Íror­szágban is látható, míg más esetekben a szélsőjobb kínálja a szavazók által áhított változást. Utóbbi helyzetet tapasztalni például Francia­országban, ahol Marine Le Pen rasszista Nemzeti Frontja örvend egyre nagyobb népszerűségnek. Olasz­ország-ban ugyan a kormányzó Matteo Renzi balközép reformer politikus támogatottsága továbbra is nagy, a három fő ellenzéki párt nyíltan euróellenes.
Amit a radikális baloldal javasol, annak jelentős része ártalmas lenne, míg Le Pen idegengyűlölő és protekcionista nacionalizmusa egyenesen visszataszító – vélekedett az amerikai folyóirat. A Podemoshoz hasonló tömörüléseknek ugyanakkor igazuk van sok lényeges kérdésben. Akkor, amikor a háztartások, vállalatok és bankok egyszerre próbálják csökkenteni adósságukat, a megszorítások stagnáláshoz és szenvedéshez vezetnek, nem pedig stabilitáshoz, ahogy azt az eurózóna vezetői állítják. A költségvetés lefaragását és az adók emelését pedig gyakran a szegények és a társadalom többi, sebezhető tagja sínyli meg, nem pedig a politikai hátszéllel bíró gazdagok.
Alapvetően nem kivitelezhető és nem is tisztességes megoldás az, hogy az adósok viseljék a pénzügyi válság teljes költségét. Minden meggondolatlan hitelfelvevőre jut ugyanis egy meggondolatlan hitelező. Az euróövezet esetében elsősorban a német és francia bankok voltak azok, amelyek hatalmas összegeket hiteleztek Dél-Eu­rópának. Miközben a Görögországnak, Írországnak, Portugáliának és Spanyol­országnak dobott pénzügyi mentőövet az EU szolidaritási gesztusaként állították be, az valójában azoknak a külföldi bankoknak a leplezett megsegítéséről szólt, amelyek máskülönben hatalmas veszteségeket szenvedtek volna el meggondolatlanságuk miatt. Dél-Európa adósságterhe viszont mára akkorára duzzadt, hogy megfojtja a helyi gazdaságot, és képtelenség teljes egészében visszafizetni.
A külpolitikai magazin szerint politikailag nem lehet fenntartani jelenlegi formájában az eurózónát. Az övezet gyakorlatilag német irányítás alatt áll, amely hitelezőként a saját érdekeit előbbre tartja a monetáris unió egészének érdekeinél, ennek részeként pedig megtagadják a népektől a döntési jogot arra vonatkozóan, hogy kormányuk mennyi adót vessen ki és mennyit költsön. Az eurózóna tragédiája, hogy a brüsszeli vezetés és a nemzeti kormányok szétverik az európai projekt politikai támogatottságát azáltal, hogy továbbra is erőltetik a hitelező szerepét játszó Németország által kijelölt kártékony ügymenetet. Ha Európa sürgősen nem talál ki valamilyen fősodorbeli alternatívát a merkelizmus helyett, a jövőben fel kell készülnie az olyan vezetőkre, mint Le Pen – figyelmeztetett a Foreign Policy.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a június 9-i európai parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 755
szavazógép
2015-02-09: Kitekintő - :

Tömegesen menekülnek Koszovóból

Munkanélküliség, kilátástalanság, korrupció, esetleges harckészültség – csak néhány ok azok közül, amelyekkel a Koszovóból Nyugat-Európába tartó menekültek otthonuk elhagyását indokolják. Ők az Európai Unióban menekültstátusért folyamodnak, a tagországok viszont a „biztonságos származási országokhoz” sorolják Koszovót, így megítélésük szerint az onnan érkezőknek nincs valós alapjuk arra, hogy menedékért folyamodjanak.
 
2015-02-09: Sport - Tibodi Ferenc:

Sepsi-SIC–Kolozsvári U 86–39 (Női kosárlabda, Nemzeti Liga)

(26–7, 19–14, 19–8, 22–10)
Sepsiszentgyörgy, Szabó Kati Sportcsarnok. Mintegy 1000 néző. Vezette: Alexandru Stamate, Andrei Bădilă. Sepsi-SIC: Jeffery 12, Harrison 10, Paşcalău 10, Părău 8, Murphy 21/6–Cutaş 7/6, Kilin 2, Debreczi, Kelemen 3/3, Marshall 11/3, Kokovay, Lovász 2. Edző: Zoran Mikes.