Túljutott az EU az intézményes válságon
Kilábalt lényegében az Európai Unió az alkotmányos szerződés népszavazásos elutasítása miatt két éve keletkezett intézményes válságból, miután a tagországok brüsszeli állam- és kormányfői találkozóján megállapodás született az új reformszerződés tervezetéről. A benne foglalt intézményes változások lehetővé teszik, hogy az unió a jelenlegi 27 taggal, illetve annál jóval többel is gördülékenyen működjék.
A szombat hajnali megállapodás értékelése már az első kommentárok szerint kettős: egyfelől minden résztvevő üdvözölte, hogy a kompromisszum megszületett, másfelől többen nyíltan vagy burkoltan sajnálatukat fejezték ki, hogy a jóval ambiciózusabb és könnyebben kezelhető alkotmányos szerződésből nem minden valósul meg. A mostani találkozón a reformszerződés alapjait, vázát határozták meg, az alkotmányra alapozó szövegezésre várhatóan a július második felében kezdődő kormányközi konferencián kerül sor, de ősz közepére be is fejeződhet. Ezt követi a ratifikációs folyamat, amelynek egyes tagországokban népszavazás is része lehet, bár utóbbi rendezése sehol sem kötelező. A leendő reformszerződés egyebek között két és fél éves rotációval létrehozza az egyszemélyi EU-elnöki tisztséget, főképviselő néven egy önálló csúcsdiplomáciai posztot létesít, a joganyag szerződéses részévé teszi az alapvető jogokat biztosító uniós chartát, 2014-től úgynevezett kettős többségi (a támogató országok számát és lakosságát egyszerre figyelembe vevő) döntéshozatali rendszert léptet életbe, növeli a nemzeti parlamentek szerepét, segít kiterjeszteni az uniós belső piac versenyének szabadságát, valamint fokozza a szociális védelmet az unióban. A szerződés nagyobb tekintélyhez segíti az EU-t a nemzetközi színtéren is. A kompromisszum kidolgozásához a soros német elnökség jelentős engedményeket tett Lengyelországnak, amely ellenezte a szavazati súlyok számára hátrányos újraosztását (egy ideig még második világháborús veszteségeiért is kompenzációt követelt), de külön egyezségre volt szükség az egyebek közt az alapjogi charta kötelezővé tétele ellen viaskodó Nagy-Britanniával és az alkotmányelemeket módszeresen kiszűrni akaró Hollandiával is. Varsót az utolsó előtti pillanatban Berlin az EU-n belüli elszigeteléssel is megfenyegette. Végül francia és brit közreműködéssel sikerült visszaállítani a teljes egységet.
Kisebbségek az Európai Unióban
Az Európai Unió jövője jelentős módon függ attól, hogy az európai államoknak miként sikerül biztosítani a nyelvi, kulturális sokszínűség, a nemzetiségek közötti együttélés megfelelő feltételeit a határok megszűnése nyomán kialakult új helyzetben. Ez az Európai Unió legnagyobb kihívása, és egyben a közös jövő záloga is — jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök pénteken Marosvásárhelyen a Bernády György Alapítvány által szervezett Kisebbségek az Európai Unióban című kisebbségi konferencián. A nemzeti közösségeknek jelentősen több lehetősége és eszköze van céljaik elérésére az Európai Unióban, ám a csatlakozás még korántsem jelenti azt, hogy az országok átlépték volna a kisebbségekkel kapcsolatos hagyományos dilemmáikat, az elindult pozitív folyamatok még nem visszafordíthatatlanok — figyelmeztetett. Ezt bizonyítják a román politikusok kisebbség- és magyarellenes „elszólásai". Hamis az az álláspont, miszerint Románia kisebbségpolitikája modellértékű lenne. Az elnök szerint a kisebbségeknek négy fontos eszköze van az unióban érdekeik érvényesítésére: a soknyelvűség, a regionalizmus felértékelődése, a nemzetrészek határok nélküli együttléte, valamint az Európai Unió kisebbségpolitikája. Ez utóbbi kapcsán hozzátette, ez még csak lehetőség, ugyanis a kisebbségekre vonatkozó egységes normarendszer még várat magára
A francia modell visszafejlődést jelent
Ugyanezen a rendezvényen Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke kijelentette: egy egykamarás parlamentből a kisebbségek majdnem teljes egészében hiányozni fognak. Sajnos, létezik az a tendencia, hogy Románia a francia modellt kövesse, ami visszafejlődést jelent a romániai kisebbségek jogainak szempontjából. Az EU-s csatlakozás után a román állam már nem tesz tanúbizonyságot ugyanolyan liberalizmusról a kisebbségek jogainak terén, mint a csatlakozás előtt. Enache asszony kijelentette, 2013 az utolsó határidő, ameddig még el lehet fogadni Románia jelenlegi közigazgatási-területi struktúráját. Úgy véli, az RMDSZ nem a már ismert tíz régióhoz fog ragaszkodni, hanem közeledni fog ahhoz az elképzeléshez, miszerint a régi történelmi régiókat alakítsák újra, melyeknek spanyol modell szerint saját regionális parlamentje és kormánya lenne.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
