Fölényét leginkább a népnevelés és kultúra virágzásának alapján vívta ki – írta Árkosról a legnagyobb székely, Orbán Balázs. Régi időkre nyúlik vissza a közművelődés ebben a községben, amit tárgyi és írott emlékek bizonyítanak.
Közel egy évtizede még működött itt a sikeres Aranykalász néptáncegyüttes, Venczel Károly, Rápolti István, majd pedig id. Oláh Mihály vezetésével. Most közel félszáz iskoláskorúból megalakult a Kökönyes tánccsoport. Tagjait az előkészítő és a harmadik, valamint a negyedik és hatodik osztályos gyermekekből verbuválták. Nagyapja, Imreh Domokos művelődés iránti szeretetét örökölte Orbán Klementina, akinek ötletét örömmel és készséggel fogadta a Gelei József-iskola igazgató-tanára, Hunyadi Olga is. Októbertől hetente készültek, hogy a farsangban bemutatkozzanak a nagyközönség, szülők, nagyszülők előtt, akik beleegyezése és pártoló segítsége nélkül talán sikertelen lett volna az indulás. A bemutatón zsúfolásig telt a Végh Béniám Kultúrotthon. A kiscsoportnak a Most viszik, most viszik című erdővidéki lakodalmast, a nagycsoportnak pedig sóvidéki legényavatót tanított be id. Oláh Mihály helybeli koreográfus. A gyermekek lelkesen járnak próbákra, hiszen lelki támogatójuk Deák-Zsoldos Mária Magdolna és Keresztély-Krall Anna tanítónőjük. Még ez sem volna elegendő ahhoz, hogy siker koronázza a lelkes kis csapat munkáját, ha nem jön össze a működéséhez szükséges anyagi alap is, amelyet egyelőre a helybeli Vadas erdő-közbirtokosság és annak vezetője, Váncsa Lajos vállalt fel, aki szülőfaluja közművelődési mozgalmának lelkes támogatója. Sikereket kívánunk az árkosi gyermekeknek, szeretnénk viszontlátni őket az elkövetkező néptáncvetélkedőkön is. (kisgyörgy)