Elfogadta tegnapi plenáris ülésén a képviselőház az erdészeti tevékenység és a fakitermelés módosított keretszabályozását. A változások révén egyebek mellett korszerűsítik az erdők védelmét, a kitermelési szabályokat, valamint támogatják a hazai faipart.
Jelenlegi formájában az új erdészeti törvény megkönnyíti az erdőgazdálkodást és kitermelést a kis területek tulajdonosainak, ugyanakkor szigorú védelmi intézkedéseket vezet be az erdők őrzése tekintetében. Szintén a faipari visszaélések elleni új szabályozáshoz tartozik az úgynevezett erdőradar, mely a törvény elfogadása előtt már életbe lépett.
Molnár Zsolt RMDSZ-képviselő, a szakbizottság tagja Korodi Attila képviselővel és Tánczos Barna szenátorral közösen dolgozott a közösségek, szakemberek részéről érkező javaslatokon, miközben három elvet követtek: az illegális fakitermelés meggátolását, előnyösebb helyzetbe hozni a hazai faipart, illetve visszaszorítani a jó minőségű nyersanyagok exportját – ismertette tegnap közleményében az RMDSZ.
Korodi Attila kifejtette, a jogszabály lényeges megoldást rögzít, amely határt szab a faipari monopóliumnak, és ellenőrzés alá helyezi a rönkexportot, így előnyös helyzetbe kerülnek a helyi szinten működő fafeldolgozó műhelyek. A képviselő tegnap a Transindexnek egyebek mellett kiemelte, lényeges újítás azon erdők védelme, melyek eddig őrizetlenül álltak, ugyanis az állam kötelezte a kistulajdonosokat, hogy más tulajdonosokkal társulva erdészeti üzemtervet dolgoztassanak ki rájuk. „Megszüntek azok a kiskapuk, amelyek segítségével újra lehetett íratni az erdészeti üzemterveket a tízéves kereten belül. Ez egy olyan előrelépés, melyet, ha jó kormányhatározatok követnek a végrehajtás terén, akkor az erdőradar-rendszerrel együtt kimozdulunk az eddigi állapotokból, és reális erdőgazdálkodás, erdővédelem valósulhat meg a jövőben” – nyilatkozta a portálnak Korodi.
„Számos egyeztetés, nyilvános közvita előzte meg a törvény végleges formájának kialakítását, így a végleges szövegben megtalálhatók az erdőtulajdonosok, a faipari vállalkozások és a természetvédő civil szervezetek véleményei is” – összegzett Molnár Zsolt.
