A hazai polgárok többsége nem fogadná el, hogy a hatóságok biztonsági szempontokra hivatkozva korlátozzák szabadságjogait – derült ki abból a tegnap ismertetett felmérésből, amelyet a kommunikáció megfigyelését szabályozó, úgynevezett Nagy Testér-tervezetek megítéléséről készíttetett az Adevărul hírportál.
Az INSCOP közvélemény-kutató cég által február elején készített felmérés során a megkérdezettek csaknem 55 százaléka mondta azt, hogy nem lenne hajlandó lemondani szabadságjogairól a nagyobb személyes biztonság érdekében. 31 százalék mondta ennek ellenkezőjét, 14 százalék pedig nem tudott válaszolni.
A válaszadók több mint 53 százaléka úgy véli, nem hallgatták le telefonját, 30 százalék viszont úgy gondolja, hogy igen. Hasonló arányú többségben vannak azok, akik inkább a bűnözőktől tartanak, mint a hatóságoktól a kommunikációjuk esetleges megfigyelése tekintetében.
Egy másik – az IRES közvélemény-kutató cég által készített – felmérés résztvevőinek 57 százaléka helyeselte azt, hogy az alkotmánybíróság érvénytelenítette a – telefonos feltöltőkártyák névtelenségét eltörlő, valamint a telefonos és internetes forgalmi adatok tárolását előíró – Nagy Testvér-törvényeket. Az IRES által megkérdezettek több mint 72 százaléka úgy vélte, hogy a vallásos érzelmek megsértése nem szolgálhat mentségül a párizsi vérengzésre, a válaszadók kétharmada pedig egyetértett azzal az állítással, hogy „a szólásszabadság a másokat sértő állításokra is feljogosít”.
A felmérés résztvevőinek fele szerint a muzulmánoknak nem kellene megsértődniük a Mohamed-karikatúrák miatt, ugyanakkor 69 százalékuk bevallotta: sértőnek találná, ha Jézusról vagy Szűz Máriáról készült gúnyrajzokat látna.
