Oroszország agresszív politikája ellenére továbbra is csökken számos NATO-ország védelmi költségvetése – állapította meg csütörtökön közzétett jelentésében a European Leadership Network (ELN) nevű, elsősorban európai biztonságpolitikai kérdésekkel foglalkozó elemző műhely.
Az atlanti szövetség tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozóján egyfelől újólag megerősítették azt a korábban is hangoztatott célkitűzést, hogy kívánatos lenne, ha a tagállamok GDP-jük legalább két százalékát védelmi célokra fordítanák. Másfelől – annak tudatában, hogy ez a célkitűzés csak fokozatosan valósítható meg, párhuzamosan a gazdasági válság leküzdésével – egyelőre arra tettek ígéretet, hogy megállítják a katonai büdzsé évek óta tartó lefaragását.
Az ELN adatai szerint azonban ez az ígéret sem teljesül egyelőre. A kétszázalékos célkitűzésnek a NATO-tagok közül idén csupán az Egyesült Államok és Észtország tesz eleget. Az észtek a 2014-es két százalékról idén várhatóan 2,05 százalékra (384 millió euróról 412 millióra) növelik saját védelmi kiadásaikat. A NATO katonai költségvetésének háromnegyedét egymagukban álló amerikaiak eközben a tavalyi 511,2 milliárd eurónak megfelelő összegről ebben az évben 513 milliárdra emelik a védelmi költségvetést, ám százalékosan – figyelembe véve az amerikai gazdaság javuló teljesítményét – ez csökkenést jelent majd, 3,6 százalékról 3,4 százalékra.
Eközben viszont Németországban a védelmi tárca a tavalyi 32,4 milliárd eurós keret után idén csak 32,2 milliárddal számolhat, ami a várható német GDP-alakulás fényében az 1,14 GDP-százalékról 1,09 GDP-százalékra való mérséklődéssel egyenértékű. A brit védelmi költségvetés tavaly 49,3 milliárd eurónak megfelelő összeggel 2,07 GDP-százalékaránynak felelt meg, vagyis meghaladta a kétszázalékos elvárási szintet, idén azonban már csak 48 milliárd euróra tervezték a katonai kiadásokat, ami várhatóan nem lesz több 1,88 százaléknál. Franciaországban a katonai büdzsé 31 milliárd euró körül stagnál, ami a GDP mintegy 1,5 százaléka.
A védelmi költségvetés növelését helyezte kilátásba az amerikaiakon és az észteken kívül a két másik balti ország – Lettország és Litvánia –, valamint Lengyelország és Románia. Ezekben az országokban más NATO-tagországoknál közvetlenebb módon csapódik le az orosz fenyegetettség érzése. Szintén várható valamelyes védelmi költségvetés-növelés Norvégiában. A 28 tagú szervezetben a többiek esetében stagnálás vagy további csökkenés várható az elemzés szerint.
