Van, akit egy hosszabb magyarországi tartózkodás után alig lehet érteni, Kelemen Hunor pedig a bukaresti nyelvjárás hatását mutatta be. Még menyi időnek kell eltelnie, hogy észrevegyük: ezek az emberek nem a mi érdekeinket szolgálják! Az élet hovatovább mindenütt nehezebb. Gyermekeink elmennek, családomból mind a hat külföldön keresi kenyerét, hiába végeztek négyen egyetemet, idehaza nem tudtak boldogulni. Szülőként csak keserűséget érzek, miközben az RMDSZ ünnepel. Meddig állítják, hogy magyar demokrata szövetség? Kivel szövetség? Hol demokrata? Huszonöt éve talpnyalással és baráti körük megélhetésével vannak elfoglalva, nem a hétköznapi emberek gondjainak megoldásával! Ébredni kéne már, ne teljen el még huszonöt év, hogy autonómiát kaphassanak, akik még élnek, mert ezek – Johannis államfővel az élen, akinek nincs magyarkérdés –  még néhány évre behálózzák magukat a politika ördögkerekébe, és kacagnak a markukba. Azt csinálnak, amit akarnak, mert nem állunk a sarkunkra, és hagyjuk, hogy orrunknál fogva vezessenek. Legyen elég!
VERESS PÁL, Sepsiszentgyörgy. Nagy változáson ment át az egyik Csíki negyedi üzlet: a kínai boltot megvásárolta a Zoemia kereskedelmi társaság. A polcok tele mindenféle áruval, és szívesen járnak be a vevők is. Reggel a gyermekek iskolába menet friss péksüteményeket vesznek, és a húsneműért sem kell már a központba menni, mert eddig bizony nem volt vonzó a hentespult. A személyzet is más, sokkal udvariasabb, és tisztaság van. Kívánjuk, hogy ez így is maradjon!
TORRÓ MAGDOLNA, Páké. A 96 éves Kelemen György papolci lakos február elején a kovásznai szívkórházba került, ahol igen tisztességesen és becsületesen ellátták. Dr. Tatár Márta kezelte odaadással, a személyzet pedig naponta ötször felvitte a szobájába az ételt, hogy az idős bácsinak ne kelljen a harmadik emeletről az étterembe lejárnia. Megnyugtató volt őt jó kezekben tudni, kívánok az egész munkaközösségnek továbbra is erőt, egészséget, türelmet betegeikhez.