A Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) mára teljesen újjászerveződött, végleg szakított a múlttal, sikerült megváltoztatnia a róla kialakult közmegítélést – legalábbis Klaus Johannis államfő így látja. Az elnök az RHSZ székházában nyilatkozott tegnap a szolgálat évértékelő értekezletét követően.
Johannis a múlttal való szakítással arra utalt, hogy a negyed évszázada alakult RHSZ-t a kilencvenes években sokan a hírhedt kommunista titkosszolgálat, a Securitate örökösének tekintették. Az államfő szerint a szolgálat professzionalizmusa az északatlanti közösségben is egyöntetű elismerésnek örvend, főleg olyan területeken, mint a terrorelhárítás, a kémelhárítás, a szervezett bűnözés elleni harc. Johannis szerint az RHSZ érdemeként értelmezhető, hogy az ukrajnai konfliktus miatt kialakult aggasztó helyzet ellenére Romániát nem érte „stratégiai jellegű meglepetés” 2014-ben.
Az eseményen Eduard Hellvig, az RHSZ igazgatója is felszólalt, elmondva: Romániát nem érintette közvetlenül a terrorizmus, de az ország egyre inkább az ellenséges kibernetikai tevékenységek célpontjává vált. A belbiztonsági szervezet igazgatója beszámolt arról, hogy a szolgálat tavaly több mint nyolcezer, a nemzetbiztonsági kockázatokra figyelmeztető jelentést küldött a román hatóságoknak, és több mint háromezer esetben küldött jelentést a bűnüldöző szerveknek, illetve csaknem nyolcszáz jelentésével az adócsalás ellen küzdő hatóságok munkáját segítette.
A szolgálat egyébként a korrupcióellenes ügyészség és a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság számára végzi a legtöbb lehallgatást. A hatályos törvények szerint csak az RHSZ-nek van joga a telefonokat lehallgatni, akkor is, ha a bíró nem nemzetbiztonsági kockázat leleplezése céljából, hanem egy bűnvádi eljárás részeként engedélyezi azt. Egy közelmúltban közzétett közvélemény-kutatás szerint Romániában egyébként látványosan megnőtt az RHSZ-be vetett bizalom.
