Mint ismeretes, az etnikai autonómia követelését a belügyminisztérium által kedden közvitára bocsátott 2015 és 2020 közötti közrendvédelmi és közbiztonsági stratégia tervezete sorolta a közbiztonsági veszélyforrások közé. Erre reagált tegnap a frakció: „A Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselőházi frakciója a leghatározottabban elutasítja ezt az inkrimináló besorolást, amely közbiztonsági veszélyforrásnak nevezi közösségünk jogos, demokratikus törekvését. Szabadság­jogaink ilyen jellegű korlátozása nem lehet stratégiába foglalt intézkedés egy olyan országban, amely immáron nyolc éve tagja az Európai Uniónak.”
  A parlament alsó házának honatyái a magyar közösségre nézve sértőnek, megbélyegzőnek és „mondvacsinált veszélyt tartalmazónak” minősítették, hogy a bukaresti belügyminisztérium „a területi autonómiáért való békés és demokratikus utcai megnyilvánulásokat a rasszista, xenofób, szélsőséges és más ehhez hasonló intoleráns megnyilatkozások közé sorolja”. A testület ezzel a megállapítással annak a feltételezésének adott hangot, hogy a belügyminisztériumi besorolásnak a tájékozatlanság az alapja. A dokumentumban leszögezik, hogy a romániai magyar közösség 1989 óta békésen, a többségi társadalommal párbeszédet és közvitát kezdeményezve, a részvételi demokrácia eszközeinek felhasználásával szeretné elérni a kulturális és területi autonómiát, és e célok megvalósításában eddig sem jelentett, ezután sem jelent veszélyt a közbiztonságra egyetlen magyar ember sem.
„Romániában nem létezhet olyan társadalmi téma, közösségi törekvés – sem kisebbségi, sem többségi –, amelynek demokratikus megvitatásában, kinyilvánításában bármiféle veszélyt kellene elhárítaniuk a közbiztonsági szerveknek”– állapították meg az állásfoglalásban.