Emlékszem, gyermekként a megbecsült mesteremberek világában (amikor még hosszú évek inaskodásával lehetett elsajátítani a szakmát) engem is érdekelt, miként lesz a fából vaskarika. Abban az időben azt mesélték a nagyok: a céhek arra szövetkeztek, hogy csak komoly mesterembereket nevelnek. Az égiek értelemmel áldották meg a növendékeket, a nagymester pedig tudással ruházta fel őket.
Ahogy telt-múlt az idő, a világ minden tájáról kezdtek érkezni serdülő legények mesterséget tanulni. Nagyon sok buta legényből lett megbecsült, értelmes mesterember, aki a fából is vaskarikát tudott csinálni. Igen ám, de az évek repültek, a nagymester megöregedett, és egy szép napon hirtelen távozott az élők sorából. Összedugták fejüket a ravatalnál a többiek, hogy mi lesz, ha nincs, aki oktasson. Meghallja ezt a ravatalnál álló írástudó, és odasúgja nekik:
– Nincs baj, uraim, ne aggódjanak! Akik eddig tanultak, azok ismerik a szakmát, a többieknek adunk diplomát!
Az egykori döntés káros hozadékát mi sem bizonyítja jobban, mint a sepsiszentgyörgyi 1918. december 1. utca egyik tömbházának csatornatákolmánya, amelynek egyik rögzítője élő fára szegezett vaskarika.
Huszár Szilamér
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.