Március idusán Lukács László alpolgármesterrel és az önkormányzat gazdasági-fejlesztési szakembereivel együtt közel tíz vállalkozó érkezett Sepsiszentgyörgyre az üzleti kapcsolatok építésének szándékával. Kiskunhalas alpolgármesterét arról kérdeztük: mennyire kell egy önkormányzatnak, ha közvetlenül is, de gazdasági szereplővé válnia.

— A klasszikus megközelítés, hogy a gazdasági szereplők önálló terjeszkedése a legegészségesebb. Az önkormányzatoknak nem kell feltétlenül ilyen szerepet vállalniuk. De a miénk alapvetően más helyzet, azt láttuk, hogy a testvérkapcsolat több téren működik, de gazdasági szempontból — a több próbálkozás ellenére — nem túl sikeres. Ezért a legutóbbi választások után felállt vezetőség úgy döntött, hogy nem csupán feladata, hanem kötelessége is katalizátornak lenni a gazdasági folyamatokban.

— Mennyire számíthat térségünk erős halasi gazdasági szereplők megjelenésére? Kis vagy nagy testvérként jönnek ide az ottani üzletemberek?

— Halas nyilván kisebb város, de sok gazdasági szereplője elég jelentős üzleti teljesítményt mutat fel. Azt gondolom, hogy ezeknek a nemzetközi tapasztalatokkal is rendelkező szereplőknek a bemutatkozása, a kölcsönösség elvének érvényesítése létfontosságú, ha komolyan vesszük az európai, de a nemzeti elveket is. Én utóbbira nagyobb hangsúlyt fektetnék, s akkor a két település kapcsolata révén az önkormányzat szerepe felértékelődik. Természetesen, segítőként, közreműködőként, tanácsadóként, információs szolgálatként jelentkezünk.

— Mennyire van lehetőség arra, hogy a tőkekihelyezések, beruházások révén valósuljon meg ez az együttműködés?

— A magyarországi helyzet, a mostani kormány nem túl barátságos az ilyen folyamatokhoz. De az itteni élénkülés mindenképpen segít. Ha ez a kínálat-kereslet összehangolható, s mi ezzel a látogatással is ezt kívánjuk elérni, akkor vagy tőkekihelyezés, vagy munkahelyteremtő beruházás jelenik meg, és magyar tőkeként, magyar beruházásként ebben a térségben.

— Hogyan látja, milyen hiányosságok érzékelhetők az itteni gazdasági környezetben?

— Legfőbb gond az információval van. Az információ ugye alapvetően kétféle lehet: vagy nem ér semmit, vagy nagyon drága. Azt gondolom, hogy a helyi vállalkozóknak is minél több értékes információra van szükségük, minél több tapasztalatra kell szert tenniük, hogy például miként lehet összehangolni beruházásokat, megvalósítani olyan területeken olyan vállalkozásokat, amelyek ténylegesen a város és a környék javát szolgálják. Szerintem több kiskunsági vállalkozás meg fog telepedni, és az itteniek érdekeit fogja figyelembe venni.

— Mi a szerepe az itteni önkormányzatnak ebben az összefüggésben?

— Ez a partnerség jó irányba indult el. Az inkubátorház fontos létesítmény, mi is meg fogjuk valósítani, az ipari park — bár kevésnek tűnik a területe — előremutató kezdeményezés, a brassói repülőtér közelsége, a vasút korszerűsítése, nyilván, a közutak rendbetétele mind abba az irányba mutat, hogy sok üzleti szereplő fog megkapaszkodni itt az elkövetkező időszakban. Így a brassói elszívó hatás kevésbé tud érvényesülni, a fejlődés főleg az itteni magyarság érdekeit szolgálja. Ha mi ebben tanáccsal, információval, netán néhány tőkeerős vállalkozás megkapaszkodásával segíteni tudunk, és ebben a kapcsolatban a helyi önkormányzat is részt tud venni, akkor elértük célunkat.

— Mennyire kell stratégiateremtő szerepet vállalnia egy önkormányzatnak?

— Magyarországon egyenesen kötelező, hiszen négyéves, középtávú gazdasági programot kell elfogadnia, természetesen, a szükséges prioritásokkal, hangsúlyokkal, aminek például fontos része a testvértelepülésekkel való partnerségi kezdeményezések támogatása is. Így nekünk Magyarkanizsa, Szabadka és Sepsiszentgyörgy vonatkozásában is programokat kell kidolgoznunk. Olyan gazdasági program tehát, amely feltérképezi a saját erőforrásokat, erre építi az elképzeléseket, egyenesen nélkülözhetetlen.