A kelet-ukrajnai háborús konfliktus békés rendezését, a súlyos gazdasági válság mielőbbi megoldását, az Ukrajnában élő nemzetiségek jogai európai normáknak megfelelő biztosítását szorgalmazta a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) a szombaton Beregszászon tartott XXVI. közgyűlésén, amelyen az ukrán válság kárpátaljai magyarokra gyakorolt hatásának és a magyarság közösségként való megtartásának kérdései szerepeltek.
A közgyűlésen elfogadott nyilatkozatában a KMKSZ üdvözölte a minszki megállapodást, és meggyőződését fejezte ki, hogy a kelet-ukrajnai háborús konfliktus csak békés úton rendezhető.
A KMKSZ mihamarabbi megoldást sürget a rendkívül súlyos gazdasági helyzetre, olyan intézkedéseket vár el az ukrán állam vezetőitől, amelyek kivezethetik az országot a válságból. A nemzetiségeket is érintő felgyorsult kivándorlásra való tekintettel helyzetük mielőbbi rendezésére, a kisebbségi jogok európai normáknak megfelelő biztosítására szólítja fel Kijevet.
A közgyűlésen tartott helyzetértékelő beszámolójában Brenzovics László, a KMKSZ egy évvel ezelőtt megválasztott elnöke, az ukrán parlament képviselője hangsúlyozta: „A kárpátaljai magyarság rendkívül sikeres esztendőt tudhatna maga mögött, ha elért eredményeit, erőfeszítéseit nem húzta volna keresztül az Ukrajnában dúló háború és a rendkívül súlyos gazdasági helyzet.” Kiemelte, a KMKSZ véleménye szerint a kelet-ukrajnai konfliktusnak nincs fegyveres megoldása, s a helyzet csak tárgyalásos úton, kompromisszumos megoldás keresésével rendezhető. Rámutatott, hogy Ukrajnában az elmúlt egy évben – a nagyszabású átalakítások beharangozása ellenére – szinte semmi nem változott, a reformok ugyanis nem szisztematikusak, fennmaradt az oligarcharendszer, és nehezen halad a jogállamiság megteremtése. Szerinte a válsághelyzet ellenére sem szabad szőnyeg alá söpörni a kisebbségi jogok kérdését. „Az ukrán vezetésnek tudomásul kell vennie, hogy Ukrajna soknemzetiségű állam, s az országban tervezett közigazgatási és közoktatási reform megvalósítása során figyelembe kell venni a nemzetiségi kisebbségek érdekeit” – fogalmazott.
A KMKSZ elnöke köszönetet mondott a magyar kormánynak, a magyar társadalomnak és a külhoni magyar közösségeknek a kárpátaljai magyarságnak eddig nyújtott segítségért. Kifejtette, a kárpátaljai magyaroknak elhúzódó válságra kell felkészülniük, így továbbra is szükségük lesz a támogatásra.
A közgyűlést köszöntő beszédében Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke hangsúlyozta, hogy a magyarság szolidáris az ukrán nemzettel. Véleménye szerint Ukrajnát a Marshall-segélyhez hasonló – Magyarország tevőleges hozzájárulásával összeállított – támogatási programmal lehetne megmenteni a gazdasági összeomlástól.
A politikus kiemelte: Kárpátalja vérrel, több tucat kárpátaljai halálos áldozattal – köztük kárpátaljai magyarokkal – pecsételte meg összetartozását, sorsközösségét Ukrajnával. „Ebből adódóan fontos, hogy Magyarország folytassa az együttműködést Kárpátaljával, még akkor is, ha vannak, akik kifogásolják ezt, hiszen itt nem jogászkodásról, hanem a Keleti Partnerség Programjának folytatásáról, a magyar oktatási, kulturális és szociális intézmények fejlesztésének támogatásáról, a határ átjárhatóságának biztosításáról, a határtérségek közös fejlesztéséről, a humanitárius segélyek célba juttatásáról van szó” – emlékeztetett Németh Zsolt. Úgy vélte, Magyarországnak – minden támadás ellenére – folytatnia kell a honosítást, mert az biztonságot és garanciát jelent a kárpátaljai magyar közösség számára.
Segítség Erdélyből
A kárpáraljai magyarok megsegítésére szólított fel Tőkés László, az EMNT és Izsák Balázs, az SZNT elnöke. Pénteken megfogalmazott közös felhívásukban vázolják a kialakult helyzetet: „Amint az közismert, a kárpátaljai magyar közösség háborús helyzetbe került. Az országban az infláció soha nem tapasztalt méreteket öltött, és a súlyos szegénység sokak számára megtapasztalt valóság lett. A régióban a háború előtt is gyenge volt a gazdasági helyzet. A Kárpátalját megjárt erdélyi magyar emberek azzal szembesültek, hogy a Kárpát-medencében van egy magyarlakta régió, ahol az erdélyi körülményekhez képest is jóval nehezebb a megélhetés.” A két szervezet pénzbeli adománygyűjtést kezdeményez a kárpátaljai magyarok megsegítésére. Az adományokat 2015. július 30-áig várják. Az összegyűlt pénzadományokat a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Jótékonysági Alapítványának adják át, amely a kárpátaljai magyar óvodás és iskolás gyermekek étkeztetésére fordítja a felajánlásokat.
Az Erdély-szerte működő EMNT Demokrácia Központokban gyűjtőhelyeket hoznak létre, ahol a segíteni szándékozók szintén átadhatják pénzbeli adományaikat.
