Sokan átugrották a tüzet - segít legyűrni a sötét erőket - Kopacz Péter felvétele
Majdnem éjfél volt már, amikor a Szentivánlaborfalvától hat kilométerre levő dombról begurították a tűzkereket a szervezők.
A közel két méter átmérőjű, lángoló gömbből a faluban eleinte csak egy labdányi fényesség látszott, de az nem egyszerűen legördült, hanem hosszú csóvát eresztett, így néhány pillanatig több száz méteres fénykígyónak örvendhetett a negyedik falunapokat ünneplő közönség; aztán elfojtották a nyomokat, és csak a kerék pislákolt még egy ideig. Utána még mulathatott, aki bírta a péntek délutántól hétfő hajnalig tartó szórakozást... A helybeliek a mozgást mozgással váltogatták: a szombat reggeli szekeres-biciklis felvonulást ugyan elseperte a hirtelen jött vihar (amelyből a gyerekeket ölben kellett kimenekíteni), de a minifoci-bajnokság, a nagy ügyességet igénylő autó- és robogóverseny és az erőpróbáló vetélkedők után esténként különböző együttesek zenéjére táncolhattak a résztvevők. Csak egy adat: Délczeg József hetedikes diák 497-szer ugrotta át a szökőkötelet, és láthatóan tovább is bírta volna, ha a bekiabálók ki nem zökkentik a türelméből. De olyan műsorszámok is voltak, mint a patkódobás (egy cövekre kellett bizonyos távolságról rácsúsztatni) vagy a rönktánc (no nem a rönkök táncoltak, hanem rajtuk az erre vállalkozók, s ha kellett, egyre gyorsabban, féllábon is).
A háromnapos dínomdánom az idén a kultúrotthon kertjéből a pompás kilátást nyújtó focipályára költözött, ahová a községvezetés négy nap alatt villanyt szerelt, és a színpadot is kihozatta. A falunapok megnőtt kereteit jelzi, hogy idén — közkívánatra — a zenét és a lacikonyhát sem házilag, önköltségi áron működtették, hanem rendezvényszervező céget kértek fel rá: így több fiatal együttes váltotta egymást, s bár a könnyű műfajok felé tolódás mellett a hangtechnika akadozása is zavaró volt, a többség jól szórakozott. Csecsebecseárusok nem voltak, de kürtőskalács sem, a nyalánkságra vágyók a vattacukor és egyéb gyári örömök között válogathattak a sörsátrak árnyékában. Szellemi táplálékot a római katolikus búcsú és Márk Attila előadása jelentett, színt az uzoni Atlantisz fúvószenekar és menettáncos-csoport, némi egzotikumot a kutyaszépségverseny, ahová az utcai keverékeket is lehetett nevezni. Volt tombola és krumplitokány, végül pedig hatalmas tábortűz, amelyet aztán sokan át is ugrottak, mert ez ugyebár segít legyőzni a sötét erőket...