Krónikám végén még egy eseményt említek. 2012-ben végre sikerült a híres Bécs város egy kapuját is kinyitnunk. Járt a kórus Bécsben vagy hatszor is, énekelt sok templomában, de csak mint turisták, látogatók, két-három egyházi éneket adtunk elő utcai ruhában, körbe állva.
Megjegyzem: soha nem állították le az éneklést, ha épp nem tartottak istentiszteletet. Lett volna egy meghirdetett előadás, de elfogyott a pénzünk, és nem tudtuk péntektől vasárnapig eltartani magunkat. Hazajöttünk. De 2012. október 6-án – igen, az aradi vértanúk napján – itthonról indulva Bécsig mentünk, majd elszállásolás után, székely ruhásan egyenesen a Német Lovagrend templomába, ahol a szentmise alatt léptünk fel, majd a végén elénekeltük a Magyar Misét is.
Meghívónk Simon Ferenc esperes, főlelkész úr volt, aki egyben szállásadónk is. Jó volt hallani és látni a szentmise alatt és után a bécsiek lelkes, odaadó figyelmét, majd a felcsattanó tapsokat. Ismerkedések, barátkozások a végén.
Hazatartó utunkon még megálltunk egy-egy szereplésre pécsi és balatonfüredi barátainknál, elénekelve itt is, ott is a Misét.
Vége. Ide tartozna még 2014 nyara, arra nagyon készültünk, ugyanis meghívást kaptunk a Kanadában tartandó Magyar Világtalálkozóra. Izgalommal készültünk, szerveztük még három kanadai nagyváros, Montreal, Ottawa és Toronto magyar közösségeivel is a találkozást. A világtalálkozóra nagy előadók sokaságát hívták a szervezők, büszkék voltunk, hogy nevünk ugyanazokon a plakátokon szerepel.
Sajnos, nem tudjuk, milyen okból (az biztos, nem miattunk), de a világtalálkozó elmaradt, így nem indultunk el. De ami késik, nem múlik, idén nyáron a kanadai turné megvalósulhat, ha Isten is így akarja, és így akarja – ezt egészen pontosan érezzük, mert tudjuk, hogy mosolyog, amikor sürgölődéseinket, fontoskodásainkat, akarásainkat nézi, hisz látja: a jót, a tisztát, a szépet tesszük és akarjuk tenni.
A végén szeretnék köszönetet mondani a sok-sok támogatónknak. Meg sem próbálom felsorolni a több mint húszéves turnézás anyagi segítőit, áldja meg munkájukat, életüket az Isten. Köszönöm a magam és a kórus nevében is. Ugyancsak köszönet a kórust útjaira elkísérő tanárkollégáknak, ismerősöknek, barátoknak. Sokszor és sokat segítettek adandó bajaink orvoslásában. Reméljük, munkánk, eredményeink serkentő hatással lehetnek más csoportok tevékenységére – íme, egy vidéki, egyszerű kis csapat is tehet nagy dolgokat, ha igazi akarat és őszinte tenni akarás társul hozzá.
Cseh Béla
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
