Amerikai főmegbízott az ukrán válságrólAmiért Magyarország is küzdött 1989-ben

2015. április 3., péntek, Világfigyelő

Több mint egy éve kezdődött Oroszország és a Nyugat szankcióháborúja. Az Európai Unió és az Egyesült Államok tavaly márciusban léptette életbe első pénzügyi lépéseit Oroszországgal szemben, akkor még a Krím félszigeten történtek miatt. Azután jött a második és a harmadik lépcső, majd az orosz ellenlépések is. A Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Daniel Fried, az amerikai kormány oroszországi főmegbízottja azt mondta: Oroszország agressziója folytatódik, mindeközben van kilátás méltányos és vállalható politikai megoldásra a minszki megállapodás révén.
 

A megállapodás valószínűleg nem jött volna létre a szankciók nyomása nélkül. Persze, nem tudjuk, miként végződik, de az Egyesült Államok Európával és a G7 csoporttal támogatja Ukrajnát abban, hogy az ország meghatározhassa jövőjét. Végül is az, amit az ukránok kérnek, nem több, mint amit a magyarok akartak 1989-ben – vélekedett a diplomata. Magyar­ország számára ez megva­lósult. Reméljük, Ukrajna a jövőben közeledhet Euró­pához, bármilyen intézményes formája is lesz ennek – mondta.
A minszki megállapodással kapcsolatban azt mondta: jobb lenne, ha maradéktalanul betartanák. Szerinte a szeparatisták sértik meg, Orosz­ország pedig változatlanul szállít katonai felszerelést, de azért a harcok hevessége mérséklődött. A szankciók szerinte nagyon sikeresek voltak, mivel Oroszország ebből eredő költ­ségei jóval nagyobbak, mint az Egyesült Államokéi vagy bármely európai országéi. Európa és az Egyesült Álla­mok nagyon szorosan együttműködött a szankciók kialakításában. Ezeket nem Ame­rikában tervezték, sőt, a leghatékonyabb intézkedések épp az európaiak részéről merültek fel, és a pénzügyi büntatések igazolást nyertek.
Nem titok, hogy az Egye­sült Államok kormánya fontolgatja, milyen biztonsági segítséget nyújtson Ukraj­nának. Miután az oroszok változatlanul tankokat, lőszert és légelhárító rendszereket, katonákat és tanácsadókat küldenek Ukrajnába, aligha kifogásolhatja, ha más nemzetek támogatják Ukrajna kormányát az önvédelemben. Az Egyesült Államok egyelőre nem döntött arról, hogy fegyvereket küldjön, csak ennek lehetőségét vizsgálja.
Az egykor Szovjetunióban dolgozó diplomata mindazonáltal úgy látja, a konfliktust a hidegháborúval párhuzamba állítani nem célszerű.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mi a véleménye az elnökválasztás érvénytelenítéséről?






eredmények
szavazatok száma 784
szavazógép
2015-04-03: Világfigyelő - :

Budapest elítéli az orosz agressziót

Magyarország az Európai Unió országaival együtt határozottan elítéli az Oroszország által Ukrajna ellen nap mint nap elkövetett területi ag­ressziót – jelentette ki Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának fideszes elnöke tegnap Kijevben a testület küldöttségének kétnapos látogatását összegezve az MTI-nek. A kétfős magyar parlamenti delegáció másik tagja Mesterházy Attila MSZP-s képviselő volt.
 
2015-04-03: Világfigyelő - :

Készült a másodpilóta a halálra (Francia légikatasztrófa)

A Germanwings német légitársaság lezuhant gépének másodpilótája az öngyilkosság lehetséges módozatairól tájékozódott interneten a katasztrófa előtti napokban, és legalább egyszer a pilótafülke ajtajára vonatkozó kifejezésekre is rákeresett – közölte tegnap a düsseldorfi ügyészség a másodpilóta lefoglalt táblagépének vizsgálata után.