Szél száll, suhog a kendő,
levegőből selymeket sző,
pereg a rokka,
a motolla
ide-oda jár,
kék gép, mennyei műhely,
csillog-villog ezüst tűvel
s ágakon fel
sátrakat ver,
táncol a madár.
Lépte dobban szarvasoknak,
piros csordák eliramodnak,
ég a bőrük,
zizeg a szőrük,
ámul a határ,
zuhog a napfény, mégse perzsel,
mint arany tőr, áll a reggel
fűbe-fába belevágva,
s táncol a madár.
Fütty száll, csendül az ének
és a libák nagy seregének
gágogó
és csattogó
éles hangja száll,
erdők illata rezdül
sűrű lombokon keresztül
és serényen,
mint a kötélen,
táncol a madár.
