Nyitott szemmel Mezőföldön

– Inkább a gépek javítására fordítottuk eddig a hangsúlyt – magyarázza Moldován Csaba társtulajdonos mérnök –, ugyanis nagyon puha volt a talaj. Az eső miatt félbehagytuk a krumpli és a hagyma ültetését, s ahol megengedték a körülmények, szórtuk a műtrágyát és simítottunk. Egy hete azonban teljes gőzzel dolgozunk – folytatta. Elvetettük a hagymát, hamarosan földbe kerül az utolsó krumpli­vetőmag, vetjük a répát és simítjuk utána a talajt, s mindezek mellett remény­kedünk.
Csak üzemterv alapján
Kézdimárkosfalván Gál Attilát, a közbirtokosság elnökét azért kerestük, mert a mezőföldi emberek panaszkodtak, hogy ott mindig gond a téli tüzelő, s a jó gazda, ha idei tűzifája a végét járja, azonnal a következő tél fűtőanyagáról gondoskodik.
– Milyen kilátásaik vannak? – kérdeztük.
– Nekünk eredetileg 50,7 hektár vegyes erdőnk volt a Bodoki-hegyekben a Berzétén, s a 246-os rendelettel még visszakaptunk 29,9 hektárt a Hosszúbércen. Lejárt az üzemtervünk, megrendeltük az újat, Domuţ mérnök úr dolgozik rajta Szentgyörgyön. Adósságunk ugyan nincs, de tetemes költségeink miatt nem tudtunk semmit osztani a tagoknak, akiknek száma elérte a százat. Pereskedni is kellett, mert a mi birtokosságunk négy kisebb birtokoscsoport vagyonából állt össze – az úrbéresekéből, a jobbágyokéból, a székelyek közbirtokosságából... –, s nekünk papírok­kal kellett bizonygatnunk a törvényszéken ezt a bonyolult helyzetet.
– Ön nemcsak a közbirtokosság gondjait vette vállára, hanem a református egyházét is, amelynek gondnoka. Márkosfalvának két református temploma van. Jelenleg nincs állandó lelkészük, s a régebbi, műemlék jellegű mátisfalvi templom azonnali javítást igényel, jelezte nekünk Kovács Károly mátisfalvi tanácstag.
– Így van. Az alsócsernátoni lelkész, Takács Lajos szolgál be, de ígéretünk van arra, hogy hamarosan átveszi szolgálatát Papp Zsolt tiszteletes. Sajnos, a lelkészváltás örökké bajokkal jár. Nálunk nem volt, aki elkészít­se az annyira fontos pályázatokat. A központi nagy templomnál a nyílászárók cserélése következik, majd javítás és meszelés. A mátisfalvi kis templomnál a tetőzetet kell újraépíteni, ki kellett támasztani a mennyezetet, védeni kell a festett kazettákat. Egyházköz­ségünknek sok jeles papja volt. Ragaszkodunk az állandó lelkészi szolgálathoz. Az egyházközségnek jelenleg is van tízhektárnyi használható föld­va­gyona és 5,4 hektár erdő­birtoka a közbirtokosságban az említett Hosszú­bércen.
A mátisfalvi kis temp­lomot Kovács Károly mu­tatta be, s meggyő­ző­désünk, hogy az épü­letnek elsőbbséget kell élveznie az állagmentésben, ugyanis rokokó fülkagylós és ba­rokk virá­g­or­na­men­ti­kával készí­tett pad- és karzatmellvédjei egyediek, mennye­zetkazettái pedig 1820-ban készültek. Ezek­kel egyi­dejű az úrasztala. 1785-ből való szó­szék­koro­nája székely színekben tündököl, készítő­jének sírkövét a helyiek mentették be a templomba. Tornyocskájában 1780-ban ön­tött műkincs értékű harang van, ké­szítője Tartl­er János egykori neves brassói öntő­mester.
Ijesztően fogy a víz
Ritka manapság még faluhelyen is, hogy egy fiatalember teljes lelkéből kedvelje nem­csak a mezőművelést, hanem a zöldségkertészetet is, gondolataival és ötleteivel azon legyen, hogy piacos portékát állítson elő szü­leivel, olyant, aminek termesztése kifizetődő is. A martonfalvi Héjja Alpárt ilyennek ismertük meg. Mielőtt elvégezte volna a kézdivásárhelyi mezőgazdasági szakiskolát, már megülte a traktort, gépekkel járta a mezőt. Volt itthon is, akitől tanulnia, mert édesanyja is ennek a szakmának a napszámosa. Kér­désünkre elmondta, hogy három hektárra már elvetették a hagymát, soron a krumpli ültetése, majd a káposzta és a karfiol következik.
Alpárék gyönyörű karfioljának a gondozás mellett a víz a titka, ezt folyóvíz mellett kell termeszteni, ahol nem gond az öntözés. Mezőföldi utunk során arról győződhettünk meg, hogy a Feketeügy árterületén is alább szállt a talajvíz szintje, emiatt sok-sok udvari kút kiszáradt. Jelentések szerint Ha­vasalföldön az utóbbi tíz eszten­dőben ugyancsak tíz métert esett a talajvíz szintje! A kilátások nem a legjobbak, s így elmondhatjuk: ijesztő szükségletté válhat a jövőben a mindent éltető víz!
Ez a mi feredőnk
A helybeli lakosok nevezték így az új és korszerű hatolykai gyógyfürdőt és mofettát, akik elmondták, hogy mindenkor a környék egyszerű és szegényebb betegei látogatták ezt a gyógyhelyet. Ezt igazolta a kúrára érkezőket fogadó ifj. Tusa Le­vente is, aki elmondta, a fürdőzők és mofettázók között a torjai báró Apor Csaba kiemelkedő személyiség, aki rendszerességgel látogatja a fürdőt. Az Iskola másképp program idején a pedagógusok is elhoztak néhány osztálynyi tanulót Hatolykára, hadd lássák, milyen egy mofetta, még akkor is, ha ezt a természetes gyógymódot nem a legfiatalabbak veszik igénybe. Nagy erővel és gazdagon tör felszínre a szén-dioxid gyógygáz a mofettában, amely megnyitása óta a gyógyulni akarók valóságos Mekkájává vált. A megyei önkormányzat ragaszkodik ahhoz, hogy Kovászna megye e kincséről, a mofettákról is külön kiadvány jelenjen meg, így újra ellátogattunk ehhez a gyógyfürdőhöz is. Múltjáról felette szűkszavú a helytörténet. „Itt az én gyermekkoromban nem volt semmilyen építmény, azért állítom olyan biztosan, mert itt lakom közvetlen szomszédságában. Gyermek­koromban körbeülték az emberek s vontatták benne a lá­bukat” – mesélte Pál Mária. „Én meg úgy hallottam az öregektől, hogy egyszer ősszel repültek át felette a madarak s a libák, s akkora ereje volt, hogy belepusztultak” – egészítette ki Kopacz János helybeli lakos. Évek­kel később egy kétrészes épületet húztak a fortyogóra: felében kádfürdő és mofetta, másik felében pedig kocsma működött. Papp Pál helybeli vállalkozó szerint építése 1970–71-re tehető, Karsi József volt néptanácselnök idejében. Szentkatolna község önkormányzata több alkalommal szándékozott újjáépíttetni a fürdőt, hiszen gyógyhatásáról a szájhagyomány bőven mesél. A helyi ön­kormányzat, id. Tusa Levente polgármester pénzalapokat is biztosított mofetta építésére, ám ez sajnos, az elvárások szintje alatt maradt. Végül 2011-ben a helyi önkormányzat és a Terü­letfejlesztési és Turisztikai Mi­nisz­térium anyagi alapjaiból sikerült felépíteni. A kivitelező a sepsiszentgyörgyi Ördög-cég volt. A korszerű kádas meleg fürdő mellett mofetta, szauna, erőterem áll a gyógyulni vágyók rendelkezésére. Az ásványvizet mofettás és gyógyszeres kisegítő kezeléssel együtt a mozgásszervi megbetegedések, a periferikus érbántalmak, magas vérnyomás és szívkoszorúér-elmeszesedés tüneti kezelésére használja a környék. Amint azt ifjabb Tusa Levente egységvezető elmondta, a mofettagáz szintje a légköri nyomás hatására erőteljesen ingadozó. A gyógygáz koncentrációját a mofetta lépcsőzetének szintjein digitális kijelzőkészülék segítségével követni lehet, amikor gázzal teljesen feltelik, a felesleges mennyiség a kialakított nyílásokon elillan, kifolyik a szabadba, s akárcsak a délibábot, látni is lehet. Van úgy, hogy a gáz töménysége eléri a 99,8 százalékot is, ami a hely valóságos kincse, Háromszéken meg kuriózum. A kezelőközpont vasárnap és hétfő kivételével naponta 11 és 18 óra között működik.
Hatolyka központi része alatt természeti kincs rejtőzködik – büszkélkednek a helybeliek, számos udvari kútban ásványvíz tör fel, jó néhány lakás pincéje szén-dioxiddal tele. Ezek a kevésbé ismert, ún. hatolykai pincemofetták.
Korszerű tüzelés, pelletgyártás
Sajnáljuk, hogy nem adódott alkalom mezőföldi utunk alkalmával Nagy Alajossal, a Szentkatolnán működő pelletgyártó üzem tulajdonosával beszélgetni, annál is inkább, mert egymástól eltérő vélemények keringenek arról, hogy mennyire lesznek kifizetődőek ezek a gyárak a közeljövőben, be tudják-e szerezni elfogadható áron a szükséges nyers­anyagot, s főleg fel tudják-e majd venni a könyörtelen versenyt elsősorban a hazai mamuttermelőkkel, mondjuk az olyannal, mint a rétyi fűrészüzem, amely helyben gyártott pelletet fog külföldre szállítani, össze­gyűjti a fe­lesleges szalmabálákat. Brikett formájában ugyanis a különböző szalmák, a széna és a termékhulladékok szé­les körűen felhasználhatóak. A kiváló minőségű brikett gyártásához természetesen profi brikettpréselő berendezés szükséges. Bri­kettálásra alkalmas többek közt a kukoricaszár, a szója-, a repceszalma és a papír is.
– Mi lesz a sorsa ennek az irdatlan mennyi­ségű szalmának, amit itt tárolnak a márkosfalvi határban? – érdeklődtünk a faluban.
– Egy gyergyói feldolgozó szedte össze a faluban, itt tárolja már egy ideje, azt ígérte, hogy el fogja szállítani feldolgozás­ra – felelték –, úgy tudjuk, brikettálják s tüzelésre hasz­nál­ják. Jó tüzelő, hallottuk, többen kipróbálták. Mi szeretnénk, ha elvinnék, mert az egy dolog, hogy alatta kiteleltek a rág­csá­lók, amelyek innen elvándorolnak a lakóházakhoz, de veszélyforrás is, főleg akkor, ha közel van a lakóterüle­tekhez, és Isten ments, meggyúl!
Megyénkben több he­lyen látni irdatlan szalmabála-telepeket, mint megtudtuk, ezeket ugyan­csak az említett gyergyói feldolgozó tárolja. Munkadíjként kapta az elvégzett aratási munkálatokért. Ha­sonló nagy szalmalerakata látható a Brassó megyei Szász­hermányban is.