Ami ma Kelet-Ukrajnában zajlik, az nem terrorcsoportok felszámolására indított művelet, hanem háború, amelyet az ukrán fegyveres erők nem a szeparatisták ellen, hanem Oroszországgal szemben vívnak – vélekedett Volodimir Feszenko ismert ukrán politológus, a Penta politikai kutatóközpont vezetője tegnap, a Kijev által terrorellenesnek nevezett hadművelet elindításának első évfordulóján adott nyilatkozatában.
Tavaly április 14-én írta alá az államfői tisztséget ideiglenesen betöltő Olekszandr Turcsinov a kelet-ukrajnai „terrorellenes művelet” megkezdéséről szóló rendeletet. Akkor azt ígérte, hogy hamarosan rendeződik a kelet-ukrajnai helyzet. A hadművelet elindítását a Krím félsziget Oroszország általi törvénytelen elcsatolása, valamint az elszakadási törekvéseknek az ország keleti részén, Donyeck és Luhanszk megyében való fellángolása előzte meg. Turcsinov a rendelet kiadását megelőző napon tévébeszédet mondott, amelyben reggelig adott haladékot az addigra nemcsak középületeket, de egész településeket megszálló oroszbarát szakadároknak a fegyverletételre, ellenkező esetre pedig a hadsereg bevetését ígérte az akkor már halálos áldozatokat is követelő kelet-ukrajnai zavargások megfékezésére.
Eleinte elsőbbséget élvezett az, hogy a hadművelet során civilek semmiképpen se sérüljenek, ez azonban a katonák lehetőségeit jelentősen behatárolta. A szakadárok ugyanis élő pajzsként használták a civileket, tudván, hogy rájuk nem lőhetnek a katonák. Így sikerült többször az ukrán egységeket visszavonulásra kényszeríteniük, és több páncélozott járművüket is megszerezniük. Miután Petro Porosenko május végén megnyerte az elnökválasztást, és beiktatták hivatalába, meghirdette a „terrorellenes művelet” aktív fázisát. Elődjéhez, Turcsinovhoz hasonlóan azt ígérte, hogy napok, legfeljebb hetek alatt rendet teremtenek a keleti országrészben, és helyreállítják az ország területi egységét. A nyár folyamán valóban komoly katonai sikereket értek el az ukrán fegyveres erők, egymás után állították vissza az ellenőrzést a szakadárok által megszállt településeken. Az önkényesen létrehozott két szakadár államalakulatot, a donyecki, illetve a luhanszki népköztársaságot csaknem sikerült teljesen elvágniuk egymástól. A szakadárok által ellenőrzött terület kevesebb mint két hónap alatt a korábbi egyharmadára csökkent. Augusztus elején azonban Oroszországból legalább hat zászlóaljnyi erősítés érkezett harckocsikon és nehézfegyverekkel, aminek segítségével a szakadárok megerősítették pozícióikat, valamint új térségre, Donyeck megye déli részére is kiterjesztették ellenőrzésüket.
A kelet-ukrajnai konfliktust ma Oroszországban polgárháborúnak, Ukrajnában hibrid háborúnak nevezik, amelyet Oroszország visel nyugati szomszédja ellen. Ukrajna nem a keleti régió függetlenné válását célul kitűző szakadárok ellen, hanem Oroszországgal szemben visel hadat. A szakadárok csupán Moszkva eszközei ebben a konfliktusban. Több oldalról megerősített tény, hogy nemcsak zsoldosok harcolnak a szakadárok oldalán, hanem hivatásos orosz katonák, különleges szolgálatok, alakulatok tisztjei irányítják az ukrán fegyveres erők elleni támadásokat – jelentette ki a szakértő. Hozzátette, hogy a keleti országrészben nem voltak olyan fegyverek, amelyekkel jelenleg a szakadár egységek rendelkeznek, ami pedig arra bizonyíték, hogy Oroszországból látják el fegyverekkel őket, nem pedig az ukrán hadseregtől zsákmányolták azokat, ahogyan állítják.
Ukrán és nyugati sajtóorgánumok is felhívták korábban a figyelmet arra, hogy például AK–100-as típusú gépkarabélyok, amelyek több fotón és videofelvételen láthatók a szakadár fegyveresek kezében, nincsenek Ukrajnában rendszeresítve, továbbá Tornádó típusú rakéta-sorozatvető rendszerek sem, amelyek kivonását a kelet-ukrajnai front menti övezetből előírta az orosz, az ukrán, a francia államfő és a német kancellár által februárban tető alá hozott minszki megállapodás. A politológus szerint nincs esélye a kelet-ukrajnai válság politikai úton történő rendezésének. Vlagyimir Putyin orosz elnököt nem elégíti ki az, hogy különleges státust, azaz szélesebb önigazgatási jogokat kapjon a régió, hanem Ukrajna destabilizálása, az ukrán állam szétzúzása a célja. Ezért folyik és folytatódni fog az orosz katonai beavatkozás – fejtette ki. Hozzátette: a Kreml azt akarja, hogy a Donyec-medence függetlenné váljon, de Ukrajna saját költségvetéséből fedezze a régió kiadásait. Ebbe viszont Kijev nem megy bele – szögezte le. A politikai tárgyalásokon szerinte idővel részeredmények születhetnek, például a fegyvernyugvás elérhető lesz, vagyis előbb-utóbb leállnak a harci tevékenységek Kelet-Ukrajnában. A volt szovjet térségben viszont még nem volt példa arra, hogy egy fegyveres konfliktus tárgyalásos úton rendeződött volna – summázta helyzetértékelését a politológus.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
