Május 10. lett Románia legújabb nemzeti ünnepe – döntött szerdán a képviselőház 294 támogató, egyetlen ellenszavazattal és hat tartózkodással. A választás azért esett május 10-ére, mert 1877-ben ekkor kiáltotta ki függetlenségét az akkor Moldvából és Havasalföldből álló Románia (egész pontosan Mihail Kogâlniceanu a parlamentben, de nem 10-én, hanem 9-én, ráadásul a régi naptár szerint; az új, Gergely-naptárban ez május 21-re esett; a függetlenséget csak 1878-ban ismerték el a berlini békeszerződésben).
Továbbá 1881-ben ekkor koronázták meg I. Károlyt – azaz ő lett az ország első királya –, aki addig csak uralkodó volt. A törvény értelmében a parlament, az államelnök, a kormány és más központi hatóságok május 10-én ünnepségeket szervezhetnek a költségvetési keretek függvényében. Munkaszüneti napról nincs szó. A törvényt támogató képviselők mind azt emelték ki, hogy ezzel az ünneppel végre meghaladhatók a pártok közötti viták. Gigel Ştirbu szerint Románia volt az EU egyetlen állama, amelyik nem ünnepelte meg függetlenné válását. (Főtér)
ORVOS NÉLKÜL. Közel 2,3 millió román állampolgárnak nincs háziorvosa, illetve mintegy háromszáz településen nem dolgozik ilyen – hívta fel a figyelmet egy szakmai konferencián Vasile Ciurchea, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezetője. Rámutatott: a háziorvos nemcsak a kisebb, elszigetelt falvakban, hanem egyes térségekben a nagyobb településeken is hiánycikknek számít. „A Duna-deltában a legnagyobb a gond: mindössze két szakember dolgozik ott, mindkettejüknek ötezer pácienst kell ellátniuk, de a helyzet Fehér megyében és környékén is aggasztó” – magyarázta. Úgy vélte: elsősorban a helyi hatóságoknak kellene intézkedniük a helyzet orvoslása érdekében. Arra a kérdésre, miszerint a biztosító nem tart-e attól, hogy egyre több szakember hagyja maga mögött a vidéki környezetet, és költözik városra, Ciurchea elmondta: ez nem lehet probléma, hiszen ahhoz, hogy egy háziorvosi rendelő működhessen, legalább nyolcszáz páciensre van szükség, „ezt pedig nehéz teljesíteni”. A pénztár vezetője ugyanakkor elismerte: az intézmény és az egészségügyi minisztérium egyik rendelete nyomán „egyes vidéki orvosok eleshetnek bizonyos pluszjuttatásoktól”. (Krónika)
BEISMERŐ VALLOMÁS. Székhelyet biztosított a CIA-nak Romániában – nyilatkozta Ion Iliescu volt államelnök a Der Spiegel német napilapnak adott interjújában. A volt elnök hangsúlyozta, hogy a román hatóságok soha nem avatkoztak be az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség tevékenységébe. A Der Spiegel azt írja kommentárjában: Ion Iliescu a második államfő Európában – Alexander Kwasniewski volt lengyel elnök után –, aki elismerte a titkos CIA-börtönök létezését. Iliescu azt mondta: 2003 elején az amerikai szövetségesek egy székhely biztosítását kérték Romániától, amit ő államfőként jóvá is hagyott, azonban a részletekkel Ioan Talpeş, az akkori nemzetbiztonsági kérdésekkel megbízott tanácsadó foglalkozott. A német lap azt írja: a volt elnöknek nem volt tudomása arról, hogy az általa biztosított székhelyen titkos börtönt működtetett a CIA. (Marosvásárhelyi Rádió)
