SzomszédolásBodzavám

2015. május 7., csütörtök, Faluvilág

Nem nagyon ragaszkodott ehhez a területhez Kovászna megye hajdani vezetősége akkor, amikor cserét hajtottak végre, és ezt a hatalmas, festői és látnivalókban gazdag vidéket, amely kinyúlt az ezeréves magyar határig, Brassó megyéhez csatolták, helyette pedig megkaptuk a Veresvíz és a Lassúág vidékének ugyanakkora és majdnem az Úz völgyéig benyúló, gazdagon erdős részét.

  • Albert Levente felvételei
    Albert Levente felvételei
  • A Kálvária és romjai
    A Kálvária és romjai
  • Bodzavámi bölénytelep
    Bodzavámi bölénytelep
  • A völgybe érkező vízesés
    A völgybe érkező vízesés

Azért kellett volna Bodzavámhoz ragaszkodnia Kovászna megyének mert mindég a történelmi Háromszék vármegye területéhez tartozott? Mert itt a magyar szabadságharc idején száz meg száz magyar honvéd vére folyt? S mert történelmi színterünk, és fenn a tetőn, Bodza várának székely-magyar ember volt a várkapitánya? Ki vette figyelembe akkor, hogy Bodzavám területén még áll romjaiban az a templom vagy kápolna, amely mellé ismeretlen sírokba temették az egykori hősöket? A jelenlegi turistakalauzok nem tudják megkerülni mindezt, s mert még nyoma van, hol református, hol pedig katolikus templomromként emlegetik.
Percekig álltam a hegy, a Kálvária alatt, kérdeztem az embereket, hogy mi az a rom ott fenn, a tetőn, senki nem tudott választ adni. Ekkora lenne a szakadék a vidéken lakó két nemzetiség között, hogy alig másfél-két évszázad teltével a ma élőknek halvány fogalma, emléke se legyen arról, hogy mit őriz ott ez a rom, az elhagyott régi temető? Nem ők a hibásak, hiszen kedvesen fogadott mindenütt a románság, hanem az egykori korszellem, amely elhallgatta, hogy egy nemzet harcolt azon a helyen 1788-ban a törökök ellen, majd 1848-ban az osztrák és cári elnyomókkal szemben szabadságáért, s a hősök csontjai porladnak a falu területén. Szinte hihetetlen, mennyi harci emlék kapcsolódik ehhez a vidékhez, s hogy az 1788-as török verekedésről népballada is született. Nem titok ez, megírta részleteiben Orbán Balázs is, ki is adták művét ismét, de vajon van-e, aki most elolvassa, aki ma is kíváncsi erre, akad-e, aki gyerekével-barátaival autóba ül és bejárja a vidéket, és lenne-e ma olyan szervezet, amely emléktáblát állít a Kálvária-hegyi romokra, hogy felidézze az ott lakóknak, de nekünk is, hogy Bodzavám véráztatta, -szentelte hely!? Ha megyénkben maradt volna a terület, talán hihető lenne ez a merésznek mondható elképzelés.
Előzékenyen irányítottak minket, és elmondták: a környéknek két említésre méltó érdekessége a Súgó vagy Malom patak, a jelenlegiek szerint a Döblen- (Dălghiu) völgyi vízesések, zuhatagok és a nemrég létesített bölényrezerváció. Pedig hely sincsen arra, hogy felsoroljuk, mennyi érdekessége van a vidéknek, hogy itt folytak a kuruc idők jelentős harcai, hogy Bodza vára előterében emelkedett Királykő vára, sok magyar harci esemény helyszíne. Nem messze ide a Leánymező, amelynek emlékét szép népköltemény örökítette meg: „Szent Ilie napján / Zajzon vize partján / Oláh lányok, magyar lányok / Piros rózsák, tulipánok / Vi­dám táncra keltek / Karcsú ifjak örömére / Pántlikát viseltek.” Leg­alább annyit említhettek volna a helybeliek, hogy valamikor a hegy tetejéről, a Tatár-hágóról ide kellett leköltöztetni a román fejedelemség és az Osztrák–Magyar Monarchia közötti vámot, hogy megfékezhessék a két nép közötti cserekereskedelmet, csempészetet. Bodzavám a település neve, de hogy mi köze van a vámszedéshez, az tabu.
Nincs értelme részletezni a gyönyörű táj múltját, mert a jelen örökre eltemette. Az említett vízesés, az Urlătoarele – és nem a Bucsegi-ből ismert Urlătoarea – a Csukás-hegység mészben gazdag konglomerátjaiból kioldja a meszet, és a hegy lábánál hatalmas édesvízi mésztufakúpot rakott le az évszázadok alatt, annak tetején csörgedez a kissé vasrozsdás színű édesvíz. Látványos a hely, és ha fentebb gyalogolunk, a hegy lába felé, magas vízesések zaja és képe fogad.
A 2008-ban létrehozott bodzavámi bölénytelep lehangoló képet mutat. Nem azért, hogy esetleg éhezik a mintegy 22 egyedből álló állatközösség, állítólag szeretik ezt a hideg hegyi és szélsőségesen kontinentális klímát, hanem mert a lehangoltnak és unottnak tűnő állatsereg rá sem figyel arra, aki bámulja őket, aki esetleg valami harapnivalót nyújt be a kerítésen, hiszen ott hever szerteszét a földön az erőgépekkel beömlesztett takarmány és cukorrépa. Hatalmas a telep, de mégsem szabadok az állatok.
Túl a történelmen, túl a vízesésen és a bölényeken, nem egy háromszéki falunak vannak-voltak terjedelmes legelőterületei ezen a vidéken (Lécfalva, Feldoboly, Nagyboros­nyó, Bikfalva stb.). Visszaigényelték ugyan állataik nyári legeltetése számára, de sajnos sem a Kovászna megyei bodzavidéki önkormányzati vezetők, sem pedig a Brassó megyeiek nem hajlandók meghallgatni őket és visszajuttatni az őseik által pénzen megvásárolt területeiket.

Hozzászólások
Szavazás
Részt kíván-e venni a májusi európai parlamenti választásokon?







eredmények
szavazatok száma 132
szavazógép
2015-05-07: Család - Puskás Attila:

A gyötrő szúnyog és a többiek (Kellemetlen lakótársaink)

Tavaly a Balaton-melléki nyaralóhelyeket oly mértékben lepték el a vér­szívó szúnyogok, hogy lehetetlen volt estefelé kimenni a parti szórakozóhelyekre. Hiába szórták repülőről a rovarölő szereket, alig használt valamit. Naponta újabb és újabb nemzedékek keltek szárnyra a nagy esőzések után elszigetelten és tartósan megmaradt bel­vizekről, pocsolyákból. Ha szellőz­tetésre az ablakokat az esti hűvösebb légáramlat miatt kitárták, seregesen lepte el a lakásokat e vérszomjas had.
2015-05-07: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Zaláni változások

Az illyefalvi LAM Alapítvány a svájci Protestáns Egyházak Segélyszervezetével (HEKS) karöltve délutáni programot kezdeményezett Kovászna megye három oktatási intézményében. A példaértékű  elképzelés más erdélyi megyékben már beindult. A programban Háromszékről a sepsiszentgyörgyi Csíki negyedi Gödri Ferenc Általános Iskola, a bodoki Henter Károly-iskolához tartozó Dávid József jeles sportoló nevét viselő zaláni elemi iskola és a rétyi Antos János Oktatási Központ egerpataki iskolája vesz részt.