Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

A Kolozsvári Magyar Opera előadásaValahol Európában

2015. május 9., szombat, Kultúra

A Valahol Európában című musical Radványi Géza 1948-ban bemutatott azonos című filmje alapján készült, melyet a szakértők több alkalommal is a mindenkori magyar filmek legjobbjai közé soroltak. A történet igen komoly erkölcsi kérdéseket boncolgat.

  • Kristó Hunor felvétele
    Kristó Hunor felvétele

Gyerekekről szól, akiket árvákká és hajléktalanokká tett a világháború, akik lopnak, rabolnak, fosztogatnak, falkákba verődve próbálnak életben maradni a háborús körülmények között, de akik végül képesek lesznek felülemelkedni a társadalmi események által generált ördögi körökön, a jogosnak tűnő sorozatos vétségeken. Hosszan vitatható, hogy az erkölcsi vétségek mikortól számítanak elítélendő bűnnek, hogy van-e a bűnnek olyan formája, ami megérthető vagy akár elfogadható lehet, hogy milyen körülmények között nyerhetnek létjogosultságot azok a cselekedetek, amelyeket a törvény jogosan elítél.
Szóval, adott egy kitűnő forgatókönyv, és adott egy ehhez minden tekintetben méltó partitúra, Dés László remekműve, aki joggal közkedvelt mind a kritikusok, szakértők, mind pedig a nagyközönség körében, és aki olyan zenei világot teremtett ennek a történetnek, melyben az említett erkölcsi kérdések a tudatos szinteken túl is elmélyülhetnek, távlatokat kaphatnak. A Ko­lozsvári Magyar Opera Béres László által rendezett előadása mégis több ponton hiányérzetet kelt a nézőben, úgy épülnek egységgé benne a zenei és prózai jelenetek, hogy nem mindig erősítik egymást, nem tudnak ívet adni a történetnek.
Az előadás legproblematikusabb pontja, hogy a szereposztás nagy részét amatőrök alkotják, akiktől per­sze nem is várható el, hogy profi színészekként játsszanak, hiszen még gyerekek. Látha­tóan betanult mozdulataik, ki-kipillantásaik a közönségre mégis minduntalan kizökkentik a nézőt, nem engedik emocionálisan kapcsolódni az eseményekhez, pusztán egy mély problémakör illusztrációjának láttatják a történetet. Ez különben is jellemzője a zenés színház műfajának, melyben a zene az érzelmek világát illusztrálja, a prózai részek pedig a történetet próbálják ábrázolni, áthidalni az utat zenétől zenéig, érzelemtől érzelemig. Ritkán tapasztalhatjuk, hogy úgy játszódik le, olyan átéléssel történik meg egy zenés produkció, hogy ne érjük benne tetten a megszerkesztettséget, a műfajbéli manírt. Általában, ha a történet megfelelő mélységben  kibontott, a zene tűnik fölöslegesnek, ha a zene van a központban, a történet szorul túlságosan háttérbe.
Kétségkívül nagyon nehéz feladat lehet ennek a hármas kihívásnak – a történet a maga rendkívül fontos kérdéseivel, Dés markáns zenei világa és a harminc gyerek – olyan szinten eleget tenni, hogy semmi se hagyjon kívánnivalót maga után. Az előadásbeli felnőtt színészek sokat tettek azért, hogy ezek a szerteágazó dolgok egységessé, a viszonyok érthetővé váljanak, külön kiemelendő a szentgyörgyi Farkas Loránd játéka, aki nemcsak énekhangja által remekelt, de egész színpadi jelenlétével tartást adott a gyermekjeleneteknek, olykor partnerek nélkül is cipelni tudta az előadást.
 

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint tisztségben marad-e a Dăncilă-kormány év végéig?






eredmények
szavazatok száma 596
szavazógép
2015-05-09: Kultúra - Farcádi Botond:

Versek zengtek Sepsiszentgyörgyön (Bemutató)

Mondott-énekelt-zenélt versdoppingként ajánlotta a Mácsafej Tízezer éj – hegyek, fák, füvek című produkcióját Kolcsár József rendező, előadó, és aki a Szent György Napokon az új stúdióban bemutatott előadáson részt vett, akaratlanul is e különös doppingszer hatása alá került.
2015-05-09: Kultúra - Váry O. Péter:

Az éjszakát nem lehet elzárni (Aki elzárja az éjszakát – Kolozsvári Állami Magyar Színház)

Miért választottál engem? Hogy megmentsél, vagy hogy kiéld rajtam beteges hajlamaidat? Többször felteszi a kérdést Hanna Maxnak, de választ sosem kap rá. Többször felteszi a kérdést, mert a történelem sodrában kettétört életének csak ennyi az értelme: hogy választ kapjon.