Az elnökválasztáson leadott szavazatok megosztották Lengyelországot, nagyon fontos lesz az új államfő és a kormány közötti együttműködés – mondta Ewa Kopacz lengyel kormányfő tegnap délutáni sajtóértekezletén azzal kapcsolatban, hogy az ellenzéki nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) jelöltjét, Andrzej Dudát választották meg Lengyelország új elnökévé.
A jobbközép Polgári Platform (PO) és az agrár Lengyel Parasztpárt (PSL) alkotta kormánykoalíció élén álló Kopacz elmondta: kormányára az őszi parlamenti választások előtt nagyon nehéz munka vár. Nap mint nap következetesen fogunk mindazok szavazataiért küzdeni, akik nem szánták rá magukat arra, hogy jelöltünkre szavazzanak” – mondta a PO jelöltjének, Bronislaw Komorowskinak a választási vereségére utalva. Kopacz bejelentette: a PO június közepén kongresszust tart, melyen bemutatja választási programját. Szintén kongresszust készül összehívni a PiS, mégpedig július elejére – ezt hétfőn jelezte a fő ellenzéki tömörülés, bejelentve Jaroslaw Kaczynski pártelnök kormányfői jelöltségét is. Kedd délelőtt Radoslaw Sikorski házelnök – aki szeptemberig a PO kormányában külügyminiszteri posztot töltött be – Duda megválasztásához gratulált. Sikorski kifejtette: az új államfő feladata Lengyelország nemzetközi pozíciójának erősítése lesz. Mint megjegyezte, Komorowski is erre törekedett. A házelnök úgy vélte, Dudának az egész társadalmat, nemcsak saját tömörülését” kell képviselnie.
Andrzej Duda megválasztása után megerősítette: az összes lengyel elnöke kíván lenni, a PO és a PiS tábora közötti törésvonal mentén megosztott társadalomban a nemzeti egység visszaállítására fog törekedni. Andrzej Duda 43 éves jogász, aki a múlt évtized végén államtitkár-helyettesi posztot töltött be Lech Kaczynski elnöki hivatalában, majd 2011-től parlamenti, 2014-től pedig európai parlamenti képviselő volt, a szavazatok 51,55 százalékával győzött az elnökválasztás vasárnap megtartott második fordulójában. A megválasztott elnök augusztus 6-án teszi le a hivatali esküt a lengyel parlamentben.
Borulátó németek
Németországban a lengyel elnökválasztásról szóló sajtókommentárok kiemelik, Andrzej Duda győzelme után valószínűnek tűnik, hogy pártja, a konzervatív Jog és Igazságosság győz majd az őszi parlamenti választáson. A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) tegnapi kommentárja szerint Duda győzelme „nem teszi egyszerűbbé a világot Németország számára”. Lengyelország a liberálisok kormányzásának kezdete, 2007 óta „megbízható partner volt”, a varsói vezetés gazdaságpolitikája „nagyjából megfelelt a stabilitás észak-európai felfogásának”, a gazdaság növekedett, és Varsó Németország mellé állt az Oroszországgal kialakult konfliktusban. Duda győzelmével viszont „előbújnak a felejtés sötétjéből a szellemek, amelyekről azt lehetett gondolni, hogy varázsuk már megtört” – írta a FAZ, kiemelve, hogy a megválasztott elnök a PiS politikusa, amelynek kormányzása alatt az 1989-es rendszerváltás óta „a legrosszabbak voltak Németország és Lengyelország kapcsolatai”.
A baloldali Berliner Zeitung szerint Lengyelország partnereinek érdemes felkészülniük a „nyilvánvalóan küszöbön álló” politikai váltásra, amely az őszi parlamenti választáson teljesedik majd ki. A PiS várható választási győzelmének nem az lesz a következménye, hogy Lengyelország „egyszerűen egy kicsit jobbra tolódik”, hiszen „a tapasztalatok és Duda fellépése alapján arra lehet számítani, hogy Lengyelország egy PiS-kormány alatt euroszkeptikusabbá válik”, és ez „ironikus módon” éppen akkor következik be, amikor Donald Tusk személyében lengyel elnöke van az Európai Tanácsnak. A liberális Süddeutsche Zeitung kommentárja szerint az utóbbi években úgy tűnt, Lengyelország „szinte unalmasan stabil” volt, valójában viszont mély megosztottság alakult ki a gazdasági fellendülés még inkább Európa felé orientálódó nyertesei és a fellendülés vesztesei, a „nemzeti populisták” között. Ez utóbbi csoportot képviseli Duda, akinek győzelmével megváltozik a politikai légkör, mégpedig „nem kedvező irányban”.
Politikai bizonytalanság
Londoni pénzügyi elemzők szerint a piacok teljesen váratlan, „tektonikus erejű” politikai átrendeződésként élik meg a lengyelországi elnökválasztás eredményét, és ez várhatóan a lengyel kockázatok átárazásához vezet. A Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai tegnapi helyzetértékelésükben úgy vélekedtek, hogy a konzervatív Jog és Igazságosság párt jelöltje, Andrzej Duda elnökválasztási győzelmével szertefoszlott az a széles körű eddigi piaci közfelfogás, hogy Lengyelország a stabilitás földje. A politikai bizonytalanság az elnökválasztás előtt egyszerűen nem volt a piaci közbeszéd része Lengyelországgal kapcsolatban. Most viszont hirtelen teljesen nyitottá vált az őszi parlamenti választások eredménye, és ennek nyomán megnőtt a valószínűsége annak, hogy a két nagy párt, a PiS és a kormányzó Polgári Platform populista ígérgetésekbe fog. Ez gyengítheti a költségvetési kilátásokat, emellett megterhelheti a befektetési környezetet és a befektetői bizalmat is – hangsúlyozták az RBS londoni elemzői. Felidézték emellett, hogy a PiS a devizaalapú hitelek kapcsán már hangoztatott olyan véleményt, miszerint az árfolyamkockázat egy részét Magyarország példáját követve vissza kell terhelni a bankokra. Ennek alapján az RBS elemzői szerint valószínűsíthető, hogy a lengyel bankrendszerre az eddigieknél nagyobb terhek hárulnak, és ennek továbbgyűrűző hatása lehet a hitelkihelyezésre.
